Gépjárműadó

Belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, motorkerékpár adóztatása.

Az ügyet intéző iroda:

VMJV. Polgármesteri Hivatal Adóiroda
8200 Veszprém, Szabadság tér 15.
Fax: 88/549-354

Ügyfélszolgálat nyitva tartása a földszinten:

  • hétfő:       7.30 – 16.00 óráig
  • szerda:    7.30 – 17.30 óráig
  • péntek:    7.30 – 12.00 óráig 

Gépjárműadóval kapcsolatos felvilágosítás és időpont egyeztetés:

Jánosfalvi Viktória

Telefon: 88/549-370,   Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót kell fizetni.

A gépjárműadót az adóhatóság a Belügyminisztérium adatszolgáltatása (továbbiakban: hatósági adatszolgáltatás) alapján írja elő és szünteti meg. Az adatközlés az országos járműnyilvántartáson alapul, mely a kormányablak osztályok (okmányiroda) felé bejelentett változások szerint módosul.

Az adóztatási feladatokat magánszemélyek esetében a lakcím szerinti önkormányzat adóhatósága, nem magánszemély esetében a járműnyilvántartásban bejegyzett székhely, vagy telephely szerinti önkormányzati adóhatóság látja el.

A címváltozás (lakcím, székhely, telephely) évére járó adót teljes egészében a régi cím szerinti önkormányzathoz kell fizetni, az új cím szerinti önkormányzat illetékessége a címváltozást követő év első napjától áll fenn.

Adófizetési kötelezettség: 

Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.

Az egész évi adót annak kell megfizetni, aki  a központi járműnyilvántartás szerint (amelynek adatai alapján a gépjárművek adóztatása 2004. évtől történik) az év első napján a gépjármű tulajdonosa, illetve üzembentartója volt.

Újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű után a forgalomba helyezés napját követő hónap első napjától kell adót fizetnie az ez idő szerinti tulajdonosnak vagy üzembentartónak.

A gépjármű forgalomból való kivonásakor a kivonás hónapjának utolsó napjáig esedékes adó időarányosan fizetendő meg

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától –f eltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy, vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesettet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban Gjt.) hatálya nem terjed ki:

- a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra,
- a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára,
- a négykerekű segédmotoros kerékpárra,
- a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre,
- a munkagépre,
- a CD, a CK, a DT, az OT és a Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

A Gjt. 2020.12.31.-ig változatlan, azonban 2021.01.01.-től megszűnik a hatályos szabályok szerinti „E”, „M”, „SP”, „P” és „Z” betűjelű ideiglenes rendszámtáblák kiadása, s azok helyét felmenő rendszerben egységesen az „I” betűjelű rendszámtábla váltja ki.
Ugyanezen időponttól az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont járműre kiadott „V” betűjelű ideiglenes rendszámtábla, valamint a lassú járművek speciális, fehér alapon (3-3) piros betű-és számjelű, Y kezdő betűjelű rendszámtábla is megszűnik.

Az új közlekedés-igazgatási rendszerhez igazodva jelenik meg a Gjt-ben az ideiglenesen forgalomba tartott, a próbajármű, valamint a kiviteli célú gépjármű fogalma is, melyek közös jellemzője, hogy „I” betűjelű, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű-kategóriákat fednek le.

 A közlekedés-igazgatási szabályrendszer módosításával összhangban változik a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija Gjt-beli fogalma is.

Az adó alapja személyszállító gépjármű esetében a hatósági járműnyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve.

Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Az adó mértéke (2010.01.01.-től)
a teljesítmény szerinti adóalap után:

- a gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kW,
- a gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kW,
- a gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kW,
- a gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kW,
- a gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kW.

Az adó alapja:

- az autóbusz, a lakókocsi, a lakó pótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.
- a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.
- nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

Az adó mértéke ezekben az esetekben az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

- a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén 850 Ft,
- az előző pont alá nem tartozó (nem légrugós) gépjárművek és pótkocsik esetén 1380 Ft.

Az "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10 000 Ft, míg a tehergépjármű után 46 000 Ft adót kell fizetni. A "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23 000 Ft adót kell fizetni.

A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre "E" betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

Mentes az adó alól :

- a költségvetési szerv
- az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjárműve után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezet (a feltétel teljesülését minden évben igazolni kell)
- az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott (a feltétel teljesüléséről az adóalanynak minden évben nyilatkoznia kell)
- az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű
- a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben
- a környezetkímélő gépkocsi
- az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó
- az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.
- a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, (vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab 
 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt  személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

Súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja.

A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet 2.§ a.) pontja értelmében súlyos mozgáskorlátozott személy:

aa) az a személy, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23.§ (1) bekezdés e.) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy az f.) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és a halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,

ab) az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II.19.) ESzCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz.

8/A.§ (2) bekezdése értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályairól szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti

a)    mozgásszervi részkárosodása,
b)    idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,
c)     idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,
d)    alsó, illetve felső végragi perifériás keringési károsodása miatti részkárosodása, vagy
e)    az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)-d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40 %-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

Egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül a Fot. 23.§ (1) bekezdés

a.)   segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látásképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos)

b.)  hallásvesztése olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

ba)  halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

bb)  halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

c)  értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

e)  a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos)

Fokozottan felhívjuk a figyelmet a gépjármű eladása esetén a Gjt. azon rendelkezésére (2 § (4)(5); (7) bekezdés.), amely szerint: amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkező változást az átruházó korábbi tulajdonos a külön jogszabály alapján, de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak.

Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

A meghatározott bejelentési mód: a tulajdonjog-változásról készült okiratot  adásvételi szerződést  a keltétől számított 15 napon belül be kell nyújtani a Járási Hivatalok Kormányablak Osztályán (Okmányiroda).

Amennyiben az érintett felek egyike sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor a korábbi tulajdonos marad a gépjárműadó alanya és a teljes adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni!

A gépjárműadóra vonatkozóan adatbejelentést kell benyújtani, ha a gépjármű vagy annak tulajdonosa mentes a gépjárműadó alól, ilyen például ha

- az adó alanya súlyos mozgáskorlátozott vagy
- egyház, költségvetési szerv a gépjármű tulajdonosa, vagy
- társadalmi szervezet, alapítvány, meghatározott mentességi feltételek fennállása esetében
- az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja
- a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi, valamint ha
- a gépjármű jogellenesen került ki az adóalany birtokából (ellopták), ekkor kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, melyről rendőrhatósági nyomozati jegyzőkönyv, határozat szükséges.
 

Gépjárműadó beszedési számlaszáma: 

11748007-15430001-08970000

Kapcsolódó jogszabály, rendelet:

A gépjárműadóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény 

Az adózás rendjéről szóló módosított 2017. évi CL. törvény


Letölthető nyomtatvány:

icon Adatbejelentő gépjárműadóhoz (322 kB)

> Vállalkozóknak 2019-től kötelező az elektronikus ügyintézés