Püspöki és megyeszékhely lévén Veszprém évszázadok óta egyházi és közigazgatási központ szerepet töltött be a térségben, polgári jellegét pedig a múlt század közepéig őrizte.

Az 1970-es, 80-as évek szocialista városfejlesztése és iparosítása erőltetett programokkal csaknem duplájára növelte a lélekszámot, ezzel együtt Veszprém vegyi- és nehézipari kutatási központtá is vált.

A rendszerváltás és az iparszerkezet átalakulása után előtérbe kerültek a város kulturális, turisztikai és humán értékei, történelmi hagyományai. A közéletet a különböző helyi politikai és civil szervezetek kezdeményezései határozzák meg, miközben a nemzetiségi szervezetek és az egyházak is visszanyerték közösségformáló szerepüket. Ezek hatására ma már egészen mást jelent veszpréminek lenni, mint akárcsak két-három évtizeddel ezelőtt.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázaton történő elindulásunk ráírányította a figyelmet az összefogás fontosságára. A cím elnyerése 2018-ban szinte robbanásszerűen hatott a város politikai, gazdasági, civil és kulturális közéletének minden területére. De Veszprém nem csak 2023-ra készül, most már hosszabb távban gondolkodunk:

2030-ra Európa 'jegyzett' városainak élvonalába is szeretnénk bekerülni!

 Irány Európa élmezőnye - Veszprém 2030 (52.75 MB)

 30 éves az önkormányzatiság (8.55 MB)