Vízimadár és más finnugor jelképek
2016. január 23. szombat, 00:00 Finnugor Kulturális Főváros 2016

2014 óta évről-évre más településen rendezik meg a „Finnugor Népek Kulturális Fővárosa” eseménysort, amelynek faragott jelképe  és logója – egy vízimadarat szimbolizál. De nemcsak érdekes formákkal, színekkel is mesélnek a hivatalos és nem hivatalos finnugor jelképek...

1. Világteremtés-mítoszok

A finnugor népek hitvilágában (egy közelebbről meg nem határozott) vízimadár fontos szerepet játszik: ilyen vagy olyan formában nyomára bukkanhatunk a Baltikumtól Nyugat-Szibériáig. Kerámiaedények díszítéseként újkőkorszakból származó leletek tartalmazzák, de vannak nyomait viselő bronz- és vaskori leletek is. Mordvin, mari és más finnugor népek ékszerein a mai napig fellelhetők.

A vízimadár annak a finnugor teremtési mítosznak a „hőse”, mely szerint a világ teremtése valamilyen vízimadárnak köszönhető, aki az óceán fenekéről csőrében hozta fel a világ megalkotásához szükséges földet. Erről tudnak a komi, udmurt, mari, obi-ugor és más finnugor népek mítoszai, meséi.

2. Eredetmítoszok

A magyar hitvilágban a világ teremtése nem játszik központi szerepet, és nyoma sincs a fentebb emlegetett vízi szárnyasnak. Az ősmagyar mitológia az etnikai csoportok (nemzetségek, törzsek, népek) eredetével, származásával foglalkozó totemisztikus mítoszt „dolgozza ki” tiszteletre méltó részletességgel.

Nincs olyan magyar ember, aki ne tudná, hogy eredetmondánk szerint Emese a turulmadártól esik teherbe, álma pedig azt jósolja, hogy „méhéből forrás fakad, ágyékából királyok származnak”. Beteljesül az álom: Álmos, majd Árpád következik (Árpád-házi uralkodók).

3. Zászlók

Előfordul, hogy az ősi mítoszok (szóljanak bár világteremtéséről, vagy adott nép „származásáról”) szereplői az adott nemzet zászlaján is megjelennek. A finnugor népek körében ilyennel nem találkozunk, legyen szó állami vagy kisebb politikai egység szerinti szerveződésről. Inkább a színek szimbolikája az, amely gyakran beszédes.

Az észt trikolór színei: kék (hit és remény az észt jövőben), fekete (utalás a komor múltra), fehér (többfélére utal: lelki, szellemi világosság; téli hó; nyári éjszaka; a nyírfa fehér kérge).

A mára talán egy tucatnál is kevesebb lív anyanyelvűek lobogója a szorgos lív halászok mindennapi élményét fogalmazza meg a színek nyelvén.

A zöld-fehér-kék jelentése: a tengerről (kék) hazatérő halász először a parti fövenyt (fehér), majd a part menti erdőket, mezőket (zöld) látja meg. De a többi, majd kéttucatnyi zászló is hasonlóképpen tudna mesélni!

Forrás: dr. Lengyel Zsolt
(Pannon Egyetem)