Közélet az emberek szintjén
2011. augusztus 18. csütörtök, 21:47 Közéleti hírek

Az 1911-ben megalakult Cserháti Társaskör múltját idéző könyv szerzőjét, dr. Csiszár Miklóst kérdeztük, milyen társasági élet folyt a megyeszékhelyen anno.

– Mi adta a könyv apropóját?

– 100 éve alapították meg a veszprémi Cserháti Társaskört, ezzel egy időben öt éves az új társaskör. Az ez alkalomból megrendezendő ünnepségen szeretnénk bemutatni, mi volt korábban, hogyan indult útjára a kör. A reformkorban, a szabadságharcot megelőzően sok polgári kezdeményezés jött létre, kaszinók, olvasókörök alakultak országszerte. '48 után, amikor véget ért a Bach önkényuralom, a kiegyezés környékén újra megindult ez a mozgalom. Veszprémben is városrészi körök jöttek létre, azonos társadalmi rétegekhez, valláshoz tartozó emberek csoportosulása adott egy-egy kört.


Kossuth utcai életkép 1904-ből

– Hogyan alakult ki a Cserháti Társaskör?

– Ebben a városrészben éltek az iparosok, kereskedők, gyakorlatilag a mostani "lordok házától" északra. Ők hozták létre 1911. január 29-én. „A veszprémi társaskör célja a társadalmi, ipari és kereskedelmi előnyöket a városi polgárok között becsületes úton és módon megismertetni, azok érdekeit előmozdítani, polgári érdekeit törvények keretén belül megóvni, s ezáltal úgy a polgárok, mint a város úgy a haza érdekeit megvédeni” – olvasható az alapszabály 3. §–ában. Tehát a városért, önmagukért, az országért tettek.

– Milyen programok zajlottak?


Dr. Csiszár Miklós

– A társaskörök részben a tagok örömére, szórakozására jöttek létre, ugyanakkor a város minden egyes eseményén részt vettek. Jobban hozzátartoztak a város életéhez, mint a mostani egyesületek. A korszakot jellemzi, hogy fizettek tagdíjat, mellette a tagi könyvtár használatáért is pénzt adtak, de az összejövetelek is belépődíjasak voltak, és a szükségesnél többet is kifizettek érte. A rendezvényekre nem csak a társaskör tagjai voltak hivatalosak, hanem illett megjelenni ezeken a város előkelőségeinek is. A zászlószentelésre 1912. április 21-én került sor. Ugyanilyen szisztéma szerint bonyolódik majd le egyébként a mostani egyesület zászlószentelője is. Az összejövetelek természetesen vasárnaponként történhettek, ilyenkor beszélgettek, kártyáztak, könyvet vettek ki, olvastak, politizáltak, előadásokat szerveztek, megünnepelték március 15-ét, megemlékeztek október 6-ról. Egyfajta közélet folyt az emberek szintjén.


A vár látképe a Cserhátból nézve

– Meddig működött a társaskör?

– A kör első elnöke Abeles Jenő, cementáru kereskedő, nagyiparos volt. 1920 és 1925 között Hajagos Imre elnökölt, őt Hajda Gyula követte, aki – derült ki a kutatás során – az anyai dédnagybátyám volt. A társaskör végét az 1945. márciusi bombázások jelentették, amikor a Cserhát utca 30. alatti, a kör találkozóinak, könyvtárának, iratainak helyet biztosító vendéglőt találat érte, s nem sokkal később bevonultak a szovjet csapatok.

– Milyen forrásokat használt a száz éves múlt felkutatására?

– A feleségem által útnak indított, Veszprém sajtóját feldolgozó Múltidéző című könyvsorozat biztosította a kiindulópontot. Egykor négy-öt újság is megjelent a megyeszékhelyen, helyi hírekkel, más-más réteghez szólva. Az is előfordult, hogy egy véletlenül megtalált kép gazdagította a tartalmat.

Forrás: Vehír.hu