A kultúra befektetés és jövedelemtermelő szektor is
2020. november 06. péntek, 00:12 Európa Kulturális Fővárosa 2023

Veszprém és térségének vállalkozóinak tartott EKF szakmai egyeztető fórumot az Iparkamara és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt csütörtökön a Hangvillában, ahol a két fél együttműködési megállapodást kötött.

Bár az Európa Kulturális Fővárosa évadra hajlamosak vagyunk hagyományosan kulturális rendezvénysorozatként tekinteni, arra, hogy a cím a gazdaság szereplőinek is nagyszerű lehetőség, jó példa az Iparkamara fóruma: eredetileg 160-180 vállalkozó érdeklődött a program iránt, s a tényleges jelenlévők száma csupán a járvány miatt volt kevesebb.

Dr. Markovszky György elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet: nem várhatunk tovább, közeleg 2023, a kultúra és a gazdaság szereplői között pedig folyamatos kapcsolattartása és együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy méltón mutatkozhassunk be Európa előtt a kulturális évadban.


„Ha össze tudjuk kapcsolni a két területet, azzal olyan helyzetbe hozhatjuk például az ipart és a kézművességet, amelyben azok kölcsönösen inspirálják egymást. A régió pedig erre kiválóan alkalmas: nézzük csak meg a Herendi Porcelánmanufaktúrát, amely egyszerre ipari szereplő és a kézművesség hagyományait őrző művészeti vállalkozás” – példázta. De a cím számos lehetőséget nyújt a vállalkozásoknak a vendéglátás, a szállásfejlesztés, a szórakoztatóipar, a sport és az egyháztörténet területén is: a gazdag gasztronómiai múltra építve új vállalkozások jöhetnek létre; de többször érkezett már megkeresés a győri kamarától egy speciális kirándulójárat elindítására a Győr-Veszprém vasútvonalon, illetve a bencés apátságok összekötésére.

„Ehhez viszont többször, többet kell beszéljünk. Közös gondolkodásra van szükség, hogy az egyéni tudásanyagokat, ötleteket egy nagy programba beépítve közösen érjünk el sikert”

– hangsúlyozta az elnök.


  Az aláírók: Somogyi Istvánné, Markovszky György, Navracsics Tibor, Markovits Alíz

A közös gondolkodás részben már elindult, a VEB 2023 és az Iparkamara között már létrejött egyfajta partnerség a 2023-a program céljainak elősegítése érdekében, amelynek formalizálására a fórumon egy együttműködési megállapodást is aláírtak a két fél képviselői.

Hogy pontosan milyen potenciált rejt magában ez az együttműködés, arról dr. Navracsics Tibor EKF-programért felelős kormánybiztos részletesen is beszámolt a megállapodás aláírását követően. Navracsics úgy fogalmazott, hogy bár semmilyen katasztrófa nem történne, ha a kulturális évad egyetlen lehetőségével sem élnénk, az biztos, hogy utólag a fejünket verhetnénk a falba, amiért elszalasztottunk egy ilyen, nagyságrendileg és kisugárzásában is egyedi lehetőséget.

„Veszprém és a régió szépségéből, az itt lakók műveltségi szintjéből, a rendezvények szintjéből adódóan most is megérett már arra, hogy Európa kulturális fővárosa legyen: átlag európai szinten tökéletesen elvolnánk 2023-ban is. De a kérdés az: elég ennyi vagy akarunk-e többet kihozni a régióból? Most van alkalmunk átgondolni a saját helyzetünket, és módosítani rajta, magasabb növekedési szintre hozni a várost.”


És nemcsak a várost. Navracsics elmondása szerint az EKF egyik legfontosabb gazdasági célja 12 hónapos szezon kialakítása a régióban. Ennek területileg három pillére van: Veszprém, a Bakony és a Balaton – ezek fejlesztésével és összeforrasztásával tudunk a leginkább előre lépni a cél érdekében. Ebben pedig a kultúrának kiemelt szerepe van, hiszen az nem csak a rendezvényeket jelöli.

„A tágan vett kultúra a mindennapi életünket meghatározó tényező és a gazdaság fejlettségének mutatója, több szinten is. Bár sokáig élt a felfogás, hogy a kultúra luxuskiadás, ma már – látva például az iparág termelését – kezd átcsúszni a bevétel oldalára, és egyre inkább úgy tekintünk rá, mint befektetésre és jövedelemtermelő szektorra. Bizonyított tény például, hogy a kultúra a legjobb bizalomépítő, ami az üzleti életben is kifizetődő: magas bizalom esetén például drága pénzügyi pufferekre sem kell költeni” – hangsúlyozta Navracsics.

A kulturális színvonal növekedése tehát gazdasági növekedéssel és munkahelyteremtési lehetőséggel is jár, amelyet az EKF városok eredményei is visszaigazolnak. Kutatások szerint átlagosan kb. 4,5%-os GDP növekedést termelt a régióban a cím viselése, ez a felívelés pedig már két évvel a kulturális évad indulása előtt megkezdődik és még öt évig tart”

– ecsetelte a kormánybiztos.

Az EKF cím tehát sokkal inkább eszköz, mintsem cél – egyfajta ösztöndíj a víziók megvalósításához – erősítette meg Porga Gyula polgármester is előadásában, melyben részletesebb bepillantást adott ezekhez a víziókhoz. Ezek között szerepel többek között Veszprém épített örökségének újrahasznosítása, a nemzetközi láthatóság növelése, a közösség erősítése, az unalmas kedd esték ellenszereként jó közösségi helyek létrejötte, valamint kreatív városi beavatkozások megvalósítása is.


Utóbbi kapcsán a polgármester Barcelona városát hozta külföldi példaként, ahol a közterületek megújítása képes volt a gazdaságot is felpörgetni azáltal, hogy a tereken megjelentek a fogyasztók, majd az új vállalkozások. Nálunk ehhez hasonló folyamat zajlott le a Séd-völgy rehabilitációja során.

Mike Friderika, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. programfejlesztésért felelős igazgatója arról beszélt, hogyan kapcsolódhatnak a megye gazdasági szereplői, illetve az önkormányzatok az EKF-programhoz. Erre az egyik lehetőség 2021-től kezdve meghatározott anyagi hozzájárulás a települések részéről, amelyért cserébe a település minden szereplője kedvezményezettként tud megjelenni az egyes pályázati konstrukciókban.


Kifejezetten a vállalkozásokra számítanak az EKF koprodukciós projektjeiben, de a pályázati konstrukciók is több lehetőség közül választhatnak: az Utcakép programban például Veszprém történelmi belvárosának üresen álló épületeiben szeretnének hiánypótló vállalkozásokat létrehozni, a legjobb ötleteket pedig anyagilag támogatják, de kisléptékű közösségi pályázatok előkészítésén is dolgoznak, illetve CSR-tevékenységgel, szponzorációval és munkahelyi kezdeményezések támogatásával is bekapcsolódhatnak a gazdasági szereplők.


Forrás: Vehír.hu
(Kép: Domján Attila)

 

 


Kulturális oldalak, folyóiratok: