1. Hőségriadó terv

A magas hőmérsékletek elleni védekezés céljából az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal - ÁNTSZ létrehoztak egy hőség-előrejelző rendszert, amelyet 2005-ben teszteltek és azóta is működtetnek. Magyarországon a hőhullám kifejezésre az OKI által használt definíció a leginkább elfogadott. Eszerint akkor illetünk egy, az átlagosnál melegebb periódust hőhullám kifejezéssel, ha „a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon meghaladja a 25 C̊-ot”. A hőhullámok káros hatásainak csökkentése, illetve megelőzése érdekében került bevezetésre a három fokozatú hőségriasztás, amelynek fokozatai a hőmérsékleti küszöbérték meghaladásának szintjeitől és az előre jelzett időtartamtól függ.

1.1. A terv célja, rendeltetése

A hőhullámok gyakori előfordulása indokolja, hogy egységes szakmai elvek mentén kerüljön sor a hőség során alkalmazandó intézkedések megfogalmazására és végrehajtására mind a hőhullámok bekövetkezésére történő előzetes figyelmeztetés (prevenció), mind a kialakult helyzet hatékony és komplex kezelése terén. A hőség-időszakok elleni védekezés megszervezése azért is kiemelten szükséges, mert az egészségügyi, a szociális, valamint az egyes oktatási intézményekben nagyszámú érzékeny (sérülékeny) csoport és személy tartózkodik huzamos ideig vagy állandó jelleggel.

1.2. A hőhullámok emberi egészségre gyakorolt hatásai

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. Testünk jó hőszabályozó. A testünk úgy válaszol az emelkedő hőmérsékletre, hogy növeli a test felszínén a keringő vérmennyiséget és emeli a bőr hőmérsékletét. A hőtöbbletet a bőrön át adjuk le azáltal, hogy izzadunk. A fizikai aktivitás csökkentheti a bőr vérkeringését, ezáltal akadályozza a hőleadást.

Az izzadás fenntartja az állandó testhőmérsékletet akkor, ha a környezeti levegő páratartalma elég alacsony ahhoz, hogy elpárologjon a verejték – és ezt megfelelő só- és folyadék felvétellel pótoljuk. Ha a szervezet nem tudja leadni a hőt, akkor tárolja azt. Ezáltal emelkedik a testhőmérséklet – ez már egészségkockázat! Sok tényező károsíthatja a szervezet hőszabályozó képességét (életkor, testsúly, fittség, egészségi állapot, táplálkozás).

- Az egyre melegebb éjszakákon sokan nem tudnak eleget aludni, így a munkanapokat eleve legyengült szervezettel kezdik.

- A hűtött helyiségekben is magas páratartalom alakulhat ki, amely szintén fokozza a fáradékonyságot.

- A tompuló reflexek miatt a munkát végzők hatékonysága alacsony, és nő a balesetek bekövetkeztének esélye is. A közlekedés résztvevőitől is lassabb reagálás várható el. Érdemes nagyobb követési távolságot tartani, a gyalogosokra jobban ügyelni.

- Kánikula idején a hőstressz súlyos veszély mind a munkahelyeken, mind vezetés közben, mind otthon. Akkor kell számolni ezzel a veszéllyel, amikor a testhőmérséklet néhány tized fokkal a normális fölé emelkedik.

- A napszúrás a szervezet válasza a nagy melegre. Számos jelről felismerhető: erős izzadás, gyengeség, izomgörcsök. Sápadtság, szédülés, hányinger, hányás, ájulás.

- Hőguta akkor következik be, amikor a szervezet már nem tudja kontrollálni a testhőmérsékletet. A testhőmérséklet gyorsan emelkedik (39 C̊ feletti), a hőleadás elégtelen, a test nem tud lehűlni. A bőr vörös, száraz (nem izzad), gyors és erős a pulzus, kínzó fejfájás, szédülés, hányinger, zavartság és eszméletlenség jellemzi. A hőguta halálos is lehet, ellenkező esetben pedig tartós mentális károsodást is előidézhet.

A hőhullámok idején az alábbi betegségek növelik a halálozás kockázatát:

• Diabetes mellitus és egyéb anyagcsere betegségek
• Organikus mentális betegségek, dementia, Alzheimer kór
• Mentális és viselkedési zavarok psychoaktív gyógyszerek és alkohol fogyasztása miatt
• Schizophrenia és hasonló kórképek
• Extrapyramydális és egyéb mozgási zavarok (Parkinson kór, stb)
• Szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, ritmuszavarok
• Légzőszervi betegségek (KALB, bronchitis)
• Vesebetegségek, veseelégtelenség, vesekövesség.

Sérülékeny lakossági csoportok a hőhullámok idején

• Idősek
• Kisgyermekek
• Krónikus betegségben szenvedők
• Hajléktalanok
• Hőmunkának kitett személyek.

Általános teendők hőhullám idején

• Lakás hűtése, éjszakai szellőztetése, légkondicionálása
• Testhőmérséklet alacsonyan tartása
• Gyakori zuhanyozás
• Világos, bő ruha viselete
• Rendszeres folyadékfogyasztás, sópótlás (alkohol, kávé magas cukortartalmú italok fogyasztása nem ajánlott)
• Testhőmérséklet folyamatos ellenőrzése
• Gyógyszerek szedése esetén egyeztetés a kezelőorvossal a folyadék-egyensúly fenntartása érdekében
• Gyógyszerek megfelelő hőmérsékleten tartása
• Hűtött, klimatizált középületek felkeresése.

1.3. A hőségriasztás fokozatai

1. Fokozat: Figyelmeztető jelzés belső használatra: (egészségügy, mentősök felé)

Kritériuma: az előrejelzések szerint legalább egy napra a napi középhőmérséklet 25 °C vagy azt meghaladó, ami az elhalálozásban kb. 15 %-os növekedést valószínűsít.

2. Fokozat: Készültség jelzés – riasztás a lakosság számára: (tájékoztatás az egészségügy és lakosság felé)

Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi 25 °C-ot, ami kb. 15 %-os növekedés a napi halálozásban. További feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 °C-ot, ami pedig kb. 30%-os napi halálozásnövekedésnek felel meg.

3. Fokozat: Riadó jelzés (tájékoztatás az egészségügy és a lakosság felé)

Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 °C-ot, ami kb. 30 %-os emelkedést okozhat a halálozásban.

A teljes dokumentum letölthető:

 Veszprém MJ Város Hőség- és UV-riadó Terve (2018.06.26.) (1.19 MB)