Hőség- és UV-riadó Terv |
1. Hőségriadó terv A magas hőmérsékletek elleni védekezés céljából az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal - ÁNTSZ létrehoztak egy hőség-előrejelző rendszert, amelyet 2005-ben teszteltek és azóta is működtetnek. Magyarországon a hőhullám kifejezésre az OKI által használt definíció a leginkább elfogadott. Eszerint akkor illetünk egy, az átlagosnál melegebb periódust hőhullám kifejezéssel, ha „a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon meghaladja a 25 C̊-ot”. A hőhullámok káros hatásainak csökkentése, illetve megelőzése érdekében került bevezetésre a három fokozatú hőségriasztás, amelynek fokozatai a hőmérsékleti küszöbérték meghaladásának szintjeitől és az előre jelzett időtartamtól függ. 1.1. A terv célja, rendeltetése A hőhullámok gyakori előfordulása indokolja, hogy egységes szakmai elvek mentén kerüljön sor a hőség során alkalmazandó intézkedések megfogalmazására és végrehajtására mind a hőhullámok bekövetkezésére történő előzetes figyelmeztetés (prevenció), mind a kialakult helyzet hatékony és komplex kezelése terén. A hőség-időszakok elleni védekezés megszervezése azért is kiemelten szükséges, mert az egészségügyi, a szociális, valamint az egyes oktatási intézményekben nagyszámú érzékeny (sérülékeny) csoport és személy tartózkodik huzamos ideig vagy állandó jelleggel. 1.2. A hőhullámok emberi egészségre gyakorolt hatásai Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. Testünk jó hőszabályozó. A testünk úgy válaszol az emelkedő hőmérsékletre, hogy növeli a test felszínén a keringő vérmennyiséget és emeli a bőr hőmérsékletét. A hőtöbbletet a bőrön át adjuk le azáltal, hogy izzadunk. A fizikai aktivitás csökkentheti a bőr vérkeringését, ezáltal akadályozza a hőleadást. Az izzadás fenntartja az állandó testhőmérsékletet akkor, ha a környezeti levegő páratartalma elég alacsony ahhoz, hogy elpárologjon a verejték – és ezt megfelelő só- és folyadék felvétellel pótoljuk. Ha a szervezet nem tudja leadni a hőt, akkor tárolja azt. Ezáltal emelkedik a testhőmérséklet – ez már egészségkockázat! Sok tényező károsíthatja a szervezet hőszabályozó képességét (életkor, testsúly, fittség, egészségi állapot, táplálkozás). - Az egyre melegebb éjszakákon sokan nem tudnak eleget aludni, így a munkanapokat eleve legyengült szervezettel kezdik. - A hűtött helyiségekben is magas páratartalom alakulhat ki, amely szintén fokozza a fáradékonyságot. - A tompuló reflexek miatt a munkát végzők hatékonysága alacsony, és nő a balesetek bekövetkeztének esélye is. A közlekedés résztvevőitől is lassabb reagálás várható el. Érdemes nagyobb követési távolságot tartani, a gyalogosokra jobban ügyelni. - Kánikula idején a hőstressz súlyos veszély mind a munkahelyeken, mind vezetés közben, mind otthon. Akkor kell számolni ezzel a veszéllyel, amikor a testhőmérséklet néhány tized fokkal a normális fölé emelkedik. - A napszúrás a szervezet válasza a nagy melegre. Számos jelről felismerhető: erős izzadás, gyengeség, izomgörcsök. Sápadtság, szédülés, hányinger, hányás, ájulás. - Hőguta akkor következik be, amikor a szervezet már nem tudja kontrollálni a testhőmérsékletet. A testhőmérséklet gyorsan emelkedik (39 C̊ feletti), a hőleadás elégtelen, a test nem tud lehűlni. A bőr vörös, száraz (nem izzad), gyors és erős a pulzus, kínzó fejfájás, szédülés, hányinger, zavartság és eszméletlenség jellemzi. A hőguta halálos is lehet, ellenkező esetben pedig tartós mentális károsodást is előidézhet. A hőhullámok idején az alábbi betegségek növelik a halálozás kockázatát:
Sérülékeny lakossági csoportok a hőhullámok idején
Általános teendők hőhullám idején
1.3. A hőségriasztás fokozatai 1. Fokozat: Figyelmeztető jelzés belső használatra: (egészségügy, mentősök felé) Kritériuma: az előrejelzések szerint legalább egy napra a napi középhőmérséklet 25 °C vagy azt meghaladó, ami az elhalálozásban kb. 15 %-os növekedést valószínűsít. 2. Fokozat: Készültség jelzés – riasztás a lakosság számára: (tájékoztatás az egészségügy és lakosság felé) Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi 25 °C-ot, ami kb. 15 %-os növekedés a napi halálozásban. További feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 °C-ot, ami pedig kb. 30%-os napi halálozásnövekedésnek felel meg. 3. Fokozat: Riadó jelzés (tájékoztatás az egészségügy és a lakosság felé) Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 27 °C-ot, ami kb. 30 %-os emelkedést okozhat a halálozásban. A teljes dokumentum letölthető:
|