Hőség- és UV-riadó Terv

 

1. Hőségriadó terv

A magas hőmérsékletek elleni védekezés céljából az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal - ÁNTSZ létrehoztak egy hőség-előrejelző rendszert, amelyet 2005-ben teszteltek és azóta is működtetnek. Magyarországon a hőhullám kifejezésre az OKI által használt definíció a leginkább elfogadott. Eszerint akkor illetünk egy, az átlagosnál melegebb periódust hőhullám kifejezéssel, ha „a napi átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon meghaladja a 25 C̊-ot”. A hőhullámok káros hatásainak csökkentése, illetve megelőzése érdekében került bevezetésre a három fokozatú hőségriasztás, amelynek fokozatai a hőmérsékleti küszöbérték meghaladásának szintjeitől és az előre jelzett időtartamtól függ.

1.1. A terv célja, rendeltetése

A hőhullámok gyakori előfordulása indokolja, hogy egységes szakmai elvek mentén kerüljön sor a hőség során alkalmazandó intézkedések megfogalmazására és végrehajtására mind a hőhullámok bekövetkezésére történő előzetes figyelmeztetés (prevenció), mind a kialakult helyzet hatékony és komplex kezelése terén. A hőség-időszakok elleni védekezés megszervezése azért is kiemelten szükséges, mert az egészségügyi, a szociális, valamint az egyes oktatási intézményekben nagyszámú érzékeny (sérülékeny) csoport és személy tartózkodik huzamos ideig vagy állandó jelleggel.

1.2. A hőhullámok emberi egészségre gyakorolt hatásai

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. Testünk jó hőszabályozó. A testünk úgy válaszol az emelkedő hőmérsékletre, hogy növeli a test felszínén a keringő vérmennyiséget és emeli a bőr hőmérsékletét. A hőtöbbletet a bőrön át adjuk le azáltal, hogy izzadunk. A fizikai aktivitás csökkentheti a bőr vérkeringését, ezáltal akadályozza a hőleadást.

Az izzadás fenntartja az állandó testhőmérsékletet akkor, ha a környezeti levegő páratartalma elég alacsony ahhoz, hogy elpárologjon a verejték – és ezt megfelelő só- és folyadék felvétellel pótoljuk. Ha a szervezet nem tudja leadni a hőt, akkor tárolja azt. Ezáltal emelkedik a testhőmérséklet – ez már egészségkockázat! Sok tényező károsíthatja a szervezet hőszabályozó képességét (életkor, testsúly, fittség, egészségi állapot, táplálkozás).

- Az egyre melegebb éjszakákon sokan nem tudnak eleget aludni, így a munkanapokat eleve legyengült szervezettel kezdik.

- A hűtött helyiségekben is magas páratartalom alakulhat ki, amely szintén fokozza a fáradékonyságot.

- A tompuló reflexek miatt a munkát végzők hatékonysága alacsony, és nő a balesetek bekövetkeztének esélye is. A közlekedés résztvevőitől is lassabb reagálás várható el. Érdemes nagyobb követési távolságot tartani, a gyalogosokra jobban ügyelni.

- Kánikula idején a hőstressz súlyos veszély mind a munkahelyeken, mind vezetés közben, mind otthon. Akkor kell számolni ezzel a veszéllyel, amikor a testhőmérséklet néhány tized fokkal a normális fölé emelkedik.

- A napszúrás a szervezet válasza a nagy melegre. Számos jelről felismerhető: erős izzadás, gyengeség, izomgörcsök. Sápadtság, szédülés, hányinger, hányás, ájulás.

- Hőguta akkor következik be, amikor a szervezet már nem tudja kontrollálni a testhőmérsékletet. A testhőmérséklet gyorsan emelkedik (39 C̊ feletti), a hőleadás elégtelen, a test nem tud lehűlni. A bőr vörös, száraz (nem izzad), gyors és erős a pulzus, kínzó fejfájás, szédülés, hányinger, zavartság és eszméletlenség jellemzi. A hőguta halálos is lehet, ellenkező esetben pedig tartós mentális károsodást is előidézhet.

A hőhullámok idején az alábbi betegségek növelik a halálozás kockázatát:

  • Diabetes mellitus és egyéb anyagcsere betegségek
  • Organikus mentális betegségek, dementia, Alzheimer kór
  • Mentális és viselkedési zavarok psychoaktív gyógyszerek és alkohol fogyasztása miatt
  • Schizophrenia és hasonló kórképek
  • Extrapyramydális és egyéb mozgási zavarok (Parkinson kór, stb)
  • Szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, ritmuszavarok
  • Légzőszervi betegségek (KALB, bronchitis)
  • Vesebetegségek, veseelégtelenség, vesekövesség.

Sérülékeny lakossági csoportok a hőhullámok idején

  • Idősek
  • Kisgyermekek
  • Krónikus betegségben szenvedők
  • Hajléktalanok
  • Hőmunkának kitett személyek.

Általános teendők hőhullám idején

  • Lakás hűtése, éjszakai szellőztetése, légkondicionálása
  • Testhőmérséklet alacsonyan tartása
  • Gyakori zuhanyozás
  • Világos, bő ruha viselete
  • Rendszeres folyadékfogyasztás, sópótlás (alkohol, kávé magas cukortartalmú italok fogyasztása nem ajánlott)
  • Testhőmérséklet folyamatos ellenőrzése
  • Gyógyszerek szedése esetén egyeztetés a kezelőorvossal a folyadék-egyensúly fenntartása érdekében
  • Gyógyszerek megfelelő hőmérsékleten tartása
  • Hűtött, klimatizált középületek felkeresése.

1.3. A hőségriasztás fokozatai

1. fokozat (Tájékoztatási fokozat)

Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 C̊-ot.

2. Fokozat: (1. fokú riasztás)

Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 25 C̊-ot.

3. Fokozat: (2. fokú riasztás)

Kritériuma: az előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább 3 napig meghaladja a 27 C̊-ot.


A teljes dokumentum letölthető:

icon  Veszprém MJ Város Hőség- és UV-riadó Terve (2017. július) (1.21 MB)