|
A helyi önkormányzat - az önkormányzati törvény keretei között - önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
A helyi közügyek a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:
- a településfejlesztés,
- a településrendezés,
- az épített és természeti környezet védelme,
- lakásgazdálkodás,
- a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés,
- a csatornázás,
- a köztemető fenntartása,
- a helyi közutak és közterületek fenntartása,
- helyi tömegközlekedés, köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,
- gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól,
- közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában,
- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
- a közösségi tér biztosítása,
- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról
- az óvodai nevelésről
- az általános iskolai oktatásról és nevelésről
- az egészségügyi és a szociális alapellátásról
- a közvilágításról,
- a helyi közutak és a köztemetők fenntartásáról
- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.
Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.
A Közgyűlés egyes hatásköreit a polgármesterre, az állandó bizottságokra, városrészi önkormányzatokra és a helyi kisebbségi önkormányzat testületére átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
A Közgyűlés általában havonta ülésezik. A Közgyűlés ülésének összehívásáról a polgármester gondoskodik.
A Közgyűlés ülését a polgármester köteles 15 napon belül összehívni a képviselők egynegyedének, a Közgyűlés bármelyik állandó bizottságának /továbbiakban: bizottság/ indítványára. Halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.
A Közgyűlés ülése – az alábbi bekezdésben foglaltakat kivéve - nyilvános.
A Közgyűlés zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá az önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.”
A Közgyűlés zárt ülést rendelhet el, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
A jegyző a munkaprogram tervezet készítéséhez javaslatot kér a képviselőktől, a közszolgáltatást végző szervektől, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől. A jegyző a javaslatokról akkor is tájékoztatja a Közgyűlést, ha azokat a tervezetbe nem vette fel.
A Közgyűlés éves munkaprogramban határozza meg a tárgyalandó napirendeket. A munkaprogram tervezet előkészítése a jegyző feladata.
A Közgyűlés ülésének összehívásáról a polgármester gondoskodik, s egyúttal elnöke is a Közgyűlésnek.
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A Közgyűlés döntéseit nyílt szavazással hozza.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése részben a helyi önkormányzatokról szóló törvény, részben a maga által alkotott Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) alapján működik.
Az önkormányzat a feladat-és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyeken önállóan jár el, melyek kötelező, illetve önként vállalt feladat-és hatáskörök lehetnek és a helyi közügyek széles körét fogják át.
A Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal szakemberei készítik elő, a bizottságok véleményezik. Bizottsági javaslat, észrevétel vagy vélemény nélkül előterjesztés csak kivételesen és csak indokolt eseten kerülhet a közgyűlés elé.
A bizottsági vélemények alapján a közgyűlés az egyes napirendek esetében határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.
Az Önkormányzat évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart, melyen a választópolgárok közérdekű javaslatokat tehetnek, elmondhatják véleményüket a Közgyűlés működéséről, és kérdéseket intézhetnek az önkormányzati képviselőkhöz. |
A rendszerváltás után, 1990. szeptember 30-án megtartott első szabad önkormányzati választáson a helyi demokráciát képviselő és megteremtő jelöltekre voksoltak a veszprémi polgárok is.
9/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról (
