Veszprém, a muzsikáló város

alt1762-től beszélhetünk hivatalosan is Veszprém zenei életéről, amikor is az első hivatásos muzsikusok, szám szerint hatan, letelepedtek a városban.

 Ekkor vette kezdetét – M.Tóth Antal szóhasználatával – a szimfonikus egyházzene százada, hiszen az integráló, minden újat felkaroló és támogató erő a püspökség volt. Az európai műveltségű főpapok külföldi útjaik során megismerték az európai műzenét, és városukban is megteremtették kortársaik – Haydntől Rossiniig – műveinek bemutatási lehetőségét, részben külföldi muzsikusok letelepítésével, részben hiteles kották beszerzésével. A 19. század elején Kemény Ferenc személyében kiváló szakember és termékeny zeneszerző vette át a zeneélet irányítását, amely óriási léptekkel fejlődött. A francia származású Kemény igazi magyar, s ezen belül veszprémi iskolát teremtett, követői közül Ruzitska Ignác neve a legismertebb. A 19. század népszerű világi műfaja, a verbunkos, mintha egyenest Veszprémben gyökerezett volna olyan neves mesterekkel, mint Csermák Antal és Rózsavölgyi Márk. Ruzitska szerkesztésében itt jelent meg a kor zenei kincsestára, a Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből – 15 kötetben.

_auer_442
A legfiatalabbak, az Auer szimfónikusok az ünnepi játékok színpadán

Az 1800-as években a világi és az egyházi zenei élet elkülönült, utóbbiban a liturgiát jobban szolgáló gregorián vált dominánssá. Lassanként a világi hangversenyek is gyakorlattá váltak az 1813-as első nyilvános koncertet követően, amely az egykori Megyeháza nagytermében zajlott. Itt kell megemlíteni a város szülötte, Auer Lipót (1845-1930) nevét, aki világhírű hegedűművész és karmester volt – Csajkovszkij neki ajánlotta Hegedűversenyét. Ám még jelentősebb szerepe a modern hegedűiskola megteremtésében, új hegedűművész generációk felnevelésében Szentpétervártól a New York-i Juilliardig (növendéke volt többek között Nathan Milstein és Jasha Heifetz is). A zenei képzés városi intézményeinek megteremtése, a legújabbkori magyar zenekultúrában való aktív szerepvállalását jelzi. Veszprémnek van zeneiskolája, amely Csermák Antal nevét viseli, ének-zenetagozatos osztályai a Simonyi Általános Iskolában vannak. Zeneművészeti szakközépiskoláját Dohnányi Ernőről neveztek el.

A jelenkori zenei életet a sokszínűség jellemzi: a városnak jelenleg számos kórusa és több zenekara van a komolyzene, jazz, könnyűzene, népzene, katonazene területén. A kóruséletet továbbra is a város két nemzetközileg is elismert vezető kórusa fémjelzi: Veszprém Város Vegyeskara és a Liszt Ferenc Kórustársaság. Ez utóbbi kórus Kollár Kálmán vezetésével több évtizede jelentős szerepet játszik Veszprém kulturális életében. Házigazdája a Nemzetközi Romantikus Kóruszenei Találkozónak, ez országhatáron túli kisugárzásuk legszebb példája. Legújabb vállalkozásuk több nemzet polgárainak századokon átívelő együttműködésére mutat példát: a Szent Mihály Bazilika egykori cseh, német és osztrák karnagyainak kiadatlan műveit énekelte CD-re a kórus, 150-200 évvel keletkezésük után.

Veszprém Város Vegyeskara 1956-ban alakult, és fennállásának első 25 éve az alapító, Zámbó István Liszt-díjas karnagy nevével fonódott egybe, akinek keze alatt a kórus rövid időn belül nemzetközi rangú együttessé, és a hazai oratóriumélet igen jelentős tényezőjévé válhatott. A nemzetközi pódiumokon elért hangos sikereikkel, gyakorlatilag a hatvanas évektől jelen van Veszprém Európa kórus-vérkeringésében – megtörve ezzel a politikai elszigeteltséget is. 1968-ban, majd 1971-ben Magyarországon először Veszprém adott otthont Európa énekeseinek az Europa Cantat Éneklő Hetek megrendezésével. Hosszú és kényszerű szünet után 1992-ben, immár a jelenlegi karnagy, Erdélyi Ágnes vezetésével működő énekkar meghatározó szerepet játszott az Éneklő Hetek gyakorlatának felújításában. Hazai zeneszerzők gyakran dedikálják műveiket Veszprém Város Vegyeskarának, valamint több ősbemutató fűződik a kórus nevéhez (pl. Csemiczky Miklós, Karai József, Kocsár Miklós, Orbán György, Vajda János műveiből). A magyar amatőr énekkarok közül elsőként kapták meg 2003-ban a NKÖM által alapított Csokonai-díjat. 1993 óta minden évben vállalták, hogy nemzetközi kórusprojektek házigazda-kórusaként európai és tengerentúli együttesekkel közösen építsék tovább a hidat a művészet által  Ezek: az Amerikai–Magyar Kórusnapok, az Európai Ifjúsági Kórus, a Fiatal Karnagyok Európai Akadémiája, a Vox Juventae Ifjúsági Kórustalálkozó és 2000-től a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál. Ez utóbbi projekt még a korábbiaknál is fontosabb „jelet hagyott”, hiszen fókuszában az élet örömeit állította, és a hagyományosan búskomornak elkönyvelt magyar néplélek megítélésén jelentősen javított.

A hangszeres együttesek közül kiemelkedik az 1985-ben alakult Mendelssohn Kamarazenekar, amely Kováts Péter hegedűművész irányításával működik. Rendszeres szereplői a hazai és külföldi hangversenyéletnek. A zenekar 1988-ban elnyerte „A legjobb együttes” címet az Országos Kamarazenei Fesztiválon. Kiváló vendég-dirigensekkel és szólistákkal muzsikálnak együtt, számos CD-jük jelent meg.

A kortárs veszprémi zenei élet bővelkedik egyedi stílusú alkotókban. Ilyen például Kovács Attila, akinek itthon rock-musicaljei arattak sikert, ám Veszprémi miséjét Belgiumban is bemutatták, vagy Kövi Szabolcs, aki zeneszerzőként és elsőrangú fuvolásként a magyarországi world-music egyik eminense. A Veszprémi Klezmer Band is a műfaj hazai élvonalába tartozik, a Magyar Légierő Fúvószenekara is rendszeresen szerepel európai katonazenekari fesztiválokon. Meg kell említenünk a Csermák Antal Zeneiskolához kötődő Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekart és a Gárdonyi Kamarazenekart, amely egyrészt műhely az ifjú hangszeresek számára, másrészt önálló és színvonalas produkciókra is felkészültek.

Végezetül ne hagyjuk említetlenül, hogy – pár éves kihagyással – hosszú évtizedek óta a város ad otthont az Országos Kamarazenekari Fesztiváloknak, amely jelenleg az amatőr kamaraegyüttesek egyetlen országos fóruma.