A saját lábunkra kell állnunk!
2011. február 23. szerda, 01:00 Gazdasági hírek

Városunk energiastratégiájáról, hazánk ehhez kapcsolódó jövőbeni lehetőségeiről szerveztek konferenciát kedden, a városházán.

Veszprém különös kalandba fogott: az elsők között csatlakozott egy európai programhoz – kezdte köszöntőbeszédét Porga Gyula, Veszprém polgármestere. Komoly vállalásra szánta el magát a város vezetése: 2025-ig 25%-kal szeretnék csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. A szakértőkből álló energiatanács munkájával párhuzamosan elindult a civil párbeszéd is. A konferencia célja pedig az, hogy a környék önkormányzatainak vezetőivel is megerősítsük a partnerkapcsolatot. Olyan stratégiai programot szeretnénk kidolgozni, amely megvalósítható, és a létező problémákra reagál – hangsúlyozta a polgármester, majd arra kérte a hallgatóságot, miután megismerték a koncepció gerincét, ötleteikkel vegyenek részt a program kidolgozásában.

A koncepcióra vonatkozó uniós irányelveket és a nyugati mintaként követendő INTENSE programot Józsa Tamás kabinetfőnök vázolta. A stratégiát a város az Európai Uniós Intelligens Energia programjából az INTENSE projekten keresztül finanszírozza, végrehajtásának monitorozása érdekében a város belépett az unió „Polgármesterek Szövetségébe”. A legnagyobb energiatakarékossági potenciállal rendelkező szektor az építőipar (Kelet-Közép-Európában az energiafogyasztás 40%-áért felelős). Mivel a program az új és a meglevő épületekre egyaránt fókuszál, fontos lenne elérni az épületek maximális energiahatékonyságát, és egyben a legalacsonyabb szinten tartani az energiafogyasztást. Az INTENSE projekt nagyszámú környezetvédő civil szervezetet, valamint számos önkormányzatot fog össze Észtországtól Horvátországig. Egyik célja, hogy elősegítse az energiatakarékos megoldások kelet-közép-európai elterjedését és a technológiák meghonosítását.

A legjobb műszaki megoldások értékelési kritériumairól és a jogharmonizációs kérdésekről Szuppinger Péter tartott előadást, majd a veszprémi energiastratégiát Farkas András, az Ökopolisz Klaszter igazgatója mutatta be.

Veszprém Megyei Jogú Város, mint nagyközösség – eltérő mértékben, de – felelős a közigazgatási területén, közvetlen környezetében, a régióban, a nemzetszinten hozott döntésekért, az ott élő emberek és az ökoszisztéma életkörülményeinek fenntartásáért. Ezen felelősségét elismerve döntött arról, hogy hosszú távú stratégiát készít, amelyben megjeleníti klímapolitikáját. Mivel a klímaváltozás elsődleges okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása, így elsődleges szempontként ezek kibocsátásának csökkentése érdekében kíván lépéseket tenni. Az üvegházhatású gázkibocsátás elsőszámú forrása az energiatermelés és az energiafelhasználás. A város vezetése ezért a klímaváltozásban rejlő kockázatok hatásainak csökkentésére, a megelőzésre és a társadalmi értékrend megváltoztatására kíván hangsúlyt fektetni. Tekintettel arra, hogy erőforrásaink végesek, illetve a hozott intézkedések csak lépésről lépésre történő végrehajtással érhetnek el eredményt, így egy stratégiában, Veszprém Megyei Jogú Város Energetikai Stratégiájában fogják össze ezen intézkedéseket. A stratégia megalkotásához a társadalom legszélesebb rétegeit vonták be: lakossági csoportokat, civil és szakmai szervezeteket, gazdasági társaságokat, felsőoktatási intézményeket, illetve államigazgatási szerveket.

Az energetikai stratégiában megfogalmazott vízió és a cél a város élhetőségének fenntartásán túl a kistérségre és a megyére kiható intézkedéseket, monitorozó és értékelő, javító feladatokat, folyamatokat, illetve azokért felelős személyeket, szervezeteket is meghatározza. A stratégiában megfogalmazottak végrehajtása mindannyiunk feladata és felelőssége, kizárólag a lakosok, a gazdasági és társadalmi, szakmai szervezetek összefogásával hajtható végre – hangsúlyozta Farkas András.

Az energiastratégia kommunikációs akciótervét Antal Gábor, az Ökopolisz munkatársa vázolta. A projekt első pillanataitól fontos a szakemberek mellett a civil lakosság bevonása, aktív közreműködésre buzdítása. A projekt munkatársai lakossági fórumokon megtudakolták a város polgáraitól, ők mit tesznek mindennapjaikban az energiatakarékosságért, a környezetterhelés csökkentéséért. Mivel kérdéseikre meglepően pozitív válaszokat kaptak, megállapítható, hogy a lakosság felkészült a változtatásokra – állapította meg a szakember.

Magyarország energiastratégiájának munkaközi változatát dr. Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese ismertette. A világ, amiben élünk, a természetes erőforrások túlhasználatán alapszik. Úgy gazdálkodunk, mintha 1,4 Földünk lenne, s ez a tendencia erősödni fog, amint Kína és India fogyasztása utoléri a világ fejlettebb feléét. A nemzeti energiastratégiát – melynek alapjait a kormány már elfogadta – még a nyári szünet előtt szeretnék az országgyűlés elé terjeszteni.

A fosszilis energiahordozók – könnyebben kitermelhető – felét már elhasználtuk. Ezért ezen a piacon árturbulencia várható, a földgáz ára követi a kőolajét. Vannak az országnak fosszilis tüzelőanyag-tartalékai, ám nem tudni, mennyire lenne gazdaságos a kitermelésük. A környezeti változások miatt azonban a gazdasági előrejelzés ellehetetlenül, a mezőgazdasági termelés sem lesz előre kiszámítható. Magyarországnak el kell kerülnie az energiai kiszolgáltatottságot, az egyetlen mozgásteret az innováció jelenti – szögezte le a szakember.

A kormány elfogadta a nemzeti energiastratégia fő pontjait, mint az energiatakarékosság, és hatékonyság növelése, a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazása, az atomenergia szerepének erősítése, az állam árszabályozási szerepének növelése. Mivel a villanyáram a legtisztább energia, a szaktárca új atomerőmű építését szorgalmazza. Helyben előállított, helyben felhasznált, lehetőleg zöld energia előállítása a távoli cél. Az energiaszolgáltatók uralmát viszont állami beavatkozással lehet csak letörni, mivel jelenleg nincs a piacon igazi versenyhelyzet.

Az állami költségvetésből idén 70 ezer lakás korszerűsítésére lesz keret. Ugyanakkor az erőműveink jelenlegi 20–30%-os hatékonyságát is 60%-ra kellene növelni. Magyarország jövője lehet az energiatakarékosság és az atomerőművek mellett a biomassza, ehhez azonban az engedélyeztetési eljárásokat is egyszerűsíteni kell.

Forrás: Vehir.hu