Helyben kívánom szolgálni a várost

(2009. 10. 16.) Október 13-án volt három éve, hogy megalakult a várost jelenleg irányító önkormányzat. Egy esztendővel a következő helyhatósági választások előtt hagyományos évértékelő interjút készített lapunk Veszprém polgármesterével, Debreczenyi Jánossal.

Mélyponton vagyunk! A vegetáció szintjére jutott a magyar gazdaság, ennek hatása alól nem tudják kivonni magukat az önkormányzatok – nyilatkozta egy éve lapunknak. Polgármester úr, tavaly óta változott-e a helyzet, s ha igen, milyen irányba?

– Szívesen mondanám, hogy az idei esztendő jobb, mint 2008, ám sajnos ez nem igaz. Ráadásul 2009 nemcsak gazdaságilag, pénzügyileg nevezhető rosszabbnak, hanem emberi tényezőiben is. Alig kezdtük el az évet, és szörnyű tragédia történt: meggyilkolták Marian Cozmát, az MKB VKC román kézilabdázóját. Ez a lelki stressz rendkívül megviselte a várost, aminek mind a mai napig érzem a hatását. Ezzel kapcsolatban nagy várakozást tapasztalok a lakosság körében – az emberek szeretnék visszanyerni az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat.

Más jellegű tragédiát éltünk meg a közelmúltban: Bujtor István halála is nagyon megviselte Veszprémet. Egy ilyen érzékeny lelkületű kultúrvárosban nagyfokú hiányérzetet kelt a méltán népszerű művésznek, a Petőfi Színház igazgatójának elvesztése. Gazdasági nehézségeink ellenére sokat költöttünk kultúrára, sokkal többet, mint korábban bármikor, mert hiszünk abban, hogy minden mindennel összefügg. A kultúra csak látszólag nem kapcsolódik a gazdasághoz. Ha visszalépés látszott volna nálunk kulturális téren, az a kockázatvállaló tőke, amelyik itt maradt a városban, talán másfelé mozdul, és akkor beindul egy olyan negatív spirál, amiből nem lehet visszajönni . Ezért mi inkább felvállaltuk a nagyobb támogatást, és azt, hogy számunkra a nehéz gazdasági helyzetben is fontos a szellemiségünk és a kultúránk megjelenítése.

Az interjú folytatása teljes terjedelemben letölthető (pdf fájlban) itt >>

                                                 Veszprém Aréna – a város egyik büszkesége (kép: y)

Veszprémi célok – interjú

(2009. 06. 26.) Az ide látogatók véleménye szerint Veszprém tiszta, virágos, kellemes város. Meglátszik rajta, hogy a polgármester, Debreczenyi János Podmaniczky-díjas építész. Ezért volt természetes a számára, hogy lebontassa a Színházkert kifogásolható minőségben készült műkő korlátját. Már készen van az új, s tényleg nagy a különbség. Pályázati összefogás eredménye a Mártírok útja új burkolata, a virágosítás, a zöld területek.

– Milyen arculatot képzel el a városának?

– Szeretnénk visszatérni a kiegyezés utáni építészeti arculathoz, színvilághoz, s közben haladni a korral. Tehát tovább építjük a kerékpárutat, az Óváros téren a gyenge minőségben készült burkolatot felszedettük, újrakövezték. Egyházi beruházásban szépül meg a Regina Mundi templom, önkormányzati eredmény a temetők közvilágítása, az utak aszfaltozása, padok kihelyezése. Készülünk a Dózsa iskola felújítására. A város gazdálkodása a mai helyzet ellenére kiegyensúlyozott, bár természetesen nagyon kell figyelni rá, hogy a csökkenő bevételek beérkezzenek.

A Magyar Hírlap veszprémi oldala és az interjú folytatása letölthető itt >>

Lakosság és polgármester: élő a kommunikáció 
                           –  értékelő interjú Debreczenyi Jánossal

(2009. 06. 10.) Melyek voltak a mögöttünk álló időszak legfontosabb beruházásai, mi lesz a szentkirályszabadjai repülőtérrel, kinek a kezébe kerülhet a közgazdasági szakközépiskola volt épülete, feloldhatók-e a testületen belüli konfliktusok stb. Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ a vehir.hu. Debreczenyi János polgármestert kérdeztük.

– Bő két és fél éve alakult meg az ön vezetésével a város képviselő-testülete. Az elmúlt időszak mérlegét megvonva mik a legfontosabb stációk? 

– Mind a város lakosságától, mind a szakmától kapok visszajelzéseket. Ezek alapján úgy ítélem meg, Veszprém jól teljesít.

– Kit ért szakma alatt?

– Az államigazgatást. Nem titok: figyelik egymást a városok, s megvannak azok a szempontok, amelyek alapján rangsoroljuk egymást, illetve mi is magunkat. A teljesítésbe beletartoznak a technikai fejlesztések, de a kulturális és művészeti élet kimagasló eseményei is. Hangsúlyozom, ezek nem mindegyike önkormányzati szervezésű, hiszen a civil- és sportélet is szerves része ennek. Gondoljunk például a két színházra, az egymást követő fesztiválokra, kiállításokra. Ne feledjük az intézményeket sem, mert ezek jelentősen hatnak a városra, s annak megítélésére. Ilyen például a Pannon Egyetem, de igazságtalan lennék, ha a fentiek mellett nem említeném a mezőgazdaság szerepét a város és környéke tekintetében.

– Visszatérve a kérdésre: mik valósultak meg a ciklus eddigi szakaszában? 

– Megígértük a választóinknak, hogy a temetőkben lesz közvilágítás, az utakat pormentesítjük, padokat helyezünk ki. A legtöbb sírkertben ez elkészült, de még van teendő bőven például a Vámosi útiban. Fontosnak tartom az apróbb, ám a lakosság számára ugyancsak lényeges munkálatokat: út- és járdajavítás, közvilágítás stb. A város hazai és nemzetközi tekintélyét jelentősen megerősítette az Aréna felépítése egy év alatt.

A kertek és kolostorok program rajtra kész. Teljesen megújul az elkövetkező években a város ezen részének arculata, de említhetném a belvárosi rehabilitációt, a szennyvízprojektet stb. Említhetném a befejezés előtt álló kerékpárutat, a Dózsa György általános iskola felújítását, a közgazdasági teljesen felújított otthonát stb. 

– Az Aréna működtetésénél eredménytelenség-e a konferenciák elmaradása? 

– Nemcsak a konferenciáké, de az expóké is. Sok minden áll ennek hátterében, így csak egyet hadd ragadjak ki: nincs kellő szállodai kapacitása a városnak. A konferenciákat szervezők nagyon igényesek. Szeretik, ha egy helyszínen van a rendezvény és a szállás is. Éppen ezért Veszprémnek kiemelten fontos érdeke, hogy legyen megfelelő férőhelyű, színvonalú szállodája. Ebben még most is folynak a tárgyalások egy lehetséges arab befektetővel. Az expónak pedig a gazdasági válság nem kedvez. 

– A költségvetés a Veszprémnél módosabb településeket is óriási teherként nyomasztja. Hitelállomány növelése, adósság görgetése, takarékoskodás vagy éppen a meglévő kincsek eladása az üdvözítő?

– Veszprém hitelállománya minden híresztelés ellenére kedvező. Költségvetésünk 30 milliárd forint, s ha a fejlesztések rendjén mennek, akkor az év végére 6-6,5 milliárd forint lesz a hitelállományunk. Ebből kétmilliárd a működési, négymilliárd a fejlesztési hitel. Ma ez egy kezelhető összeg a többi megyeszékhellyel összehasonlítva. Mi például kötvényt sem bocsátottunk ki. Meg kell jegyeznem: nemcsak a hatvanezer városlakó érdekeit kell szem előtt tartani, hanem a környéken élőkét is. Az önkormányzat az egyik legnagyobb munkaadó: csaknem háromezer embernek ad megélhetést. Fontos tehát, miképpen is gazdálkodunk.

– A gazdálkodás része az ingatlanvagyon. Eladni vagy megtartani. Ez a települések legfőbb gondja. 

– Kijelenthetem: stratégiai ingatlant nem kívánunk értékesíteni. Ilyenek például a parkolók, a hulladékkezelés stb.

– Nehezen elviselhető gond az önkormányzatok számára az iparűzési adó elvétele. Látja esélyét annak, hogy ugyanekkora összeg lesz az állami leosztás?

– A megyei jogú városok legutóbbi, szolnoki találkozóján is felvetettem, hogy ezzel nem értek egyet. A szövetség is foglalkozott az üggyel, s azt a döntést hoztuk, hogy fellépünk ellene. Levélben informáltam erről mind a 13 (megyei) országgyűlési képviselőnket. Ebben arra kértem valamennyiüket, ne támogassák a kormányzatnak ezt a célkitűzését. Véleményem szerint ez ellenkezik az önkormányzati törvénnyel, hiszen az önkormányzat a saját maga bevételével önmaga rendelkezik. Ha a terv szerint az adóhivatalhoz kerülne az iparűzési adó bevétele, semmiféle ráhatásunk nem lenne arról, hogy ki, mikor, s mennyit fizetett be. Arról nem is szólva, mikor érkezik be az összeg. Igaz, Katona Tamás államtitkár véleménye szerint ebből nem származik kára az önkormányzatnak, de akkor meg minek az egész? Hiszen akkor meg az államnak lesz belőle haszna! A szolnoki fórumon a többség támogatta a javaslatomat, nevezetesen, hogy kerüljön vissza az önkormányzatok kezébe az iparűzési adó. Ne feledjük, Veszprémben 12 milliárd forint a befolyó személyi jövedelemadó. Ennek 8%-át hagyja itt az állam, és ha most az iparűzési adótól meg kell válnunk, nem tudva, mennyi lehet az állami leosztás, bizony, bajba kerülhetünk. Mi ebből tudunk járdát, utat építeni stb.

– Mára a kedélyek talán megnyugodtak a közgazdasági szakközépiskola korábbi (várbeli) épületét illetően. A diákok egy tiszta, rendezett iskolában tanulhatnak, ám azt nem tudjuk még, mikor, hogyan kelhet új életre az egyelőre csaknem életveszélyes állapotú épület.

– Nem titok régóta: értékesíteni akarjuk. Az sem titok, hogy a főügyészség nagyon érdeklődik az ingatlan iránt. Több, magas szintű tárgyalásunk, egyeztetésünk is volt már. Ám a főügyészség anyagi lehetőségei is korlátozottak. Ezért esetleges ingatlancsere is szóba került. Igazából három variáció van: eladás, bartel vagy mindkettő. Emellett szó volt szállodai célú hasznosításról is.

– A szentkirályszabadjai repülőtér jövője egyre bizonytalanabbnak látszik. Emögött nemcsak gazdasági, de egyéb érdekek is lehetnek? Mi történik akkor, ha mégsem lehet reptérként hasznosítani? Visszavásárolja-e a két település? Megvan-e erre valamilyen keret? Mekkora érvágás lenne Veszprémnek, ha nem lesz reptere?

– Az, hogy a repülőtéri fejlesztés végrehajtható vagy sem, az hatósági eljárás kérdése. Induljunk ki abból, hogy a két önkormányzat repülőtéri és logisztikai hasznosításra kapta meg a repteret a magyar államtól. Ha a fejlesztés nem valósítható meg, akkor arra a magyar államnak meg kell adnia azt a jogot, ami törli ezt a kötelezettséget. Ha ez bekövetkezik, s a BudaWest Zrt. nem tudja megépíteni a légikikötőt a hatósági engedélyek hiányában, akkor fölmerül, hogy ki ezért a felelős.

Ha a BudaWest Zrt. úgy látja, hogy a két önkormányzat (Veszprém és Szentkirályszabadja) a felelős ezért, s jogi útra tereli az ügyet, akkor vissza kell fizetni a vételárat, illetve a már eddig is befektetett pénzeket kell megtérítenünk. A két önkormányzat ennek az ódiumát nem tudja, s nem fogja fölvállalni. Éppen ezért mi nem teszünk olyan lépést, ami a beruházót nehezebb helyzetbe hozhatná.

– Sokan igénylik a részletes, naprakész kommunikációt. Lesz-e újabb egyeztetés a felek között?

– Június 17-én találkoznak az érintettek. Remélem, ezen közelebb kerülünk a megoldáshoz. Nemcsak Veszprémnek, de az egész térségnek nagy érvágás lenne, ha nem valósulna meg a beruházás.

– Szóljunk az ön által vezetett intézményről és a képviselő-testületről is. Mint korábbi képviselő, jól ismerhette a hivatali apparátus erősségeit, gyengéit. Melyek voltak ezek, s hol látta szükségesnek a változtatásokat? Igazolják-e a két és fél év eredményei ezt?

– Több mint húsz évet dolgoztam a közigazgatásban, s amikor 1994-ben a testület tagja lettem, azt gondoltam, hogy nem jelent újat a képviselői munka, ám csakhamar rájöttem, egészen más. Meg kellett tanulnom, sőt: most is úgy érzem, tanulok, jóllehet államigazgatási diplomám van, de az igazi tanító a mindennapok gyakorlata. Amikor polgármester lettem, s újabb négy évre a képviselői bizalmat is megkaptam, akkor tapasztaltam meg igazán, milyen sokrétű ez a feladat, mennyi helyen és milyen szinten kell helytállnom, megnyilatkoznom. És azt is meg kellett tanulnom, mikor kell hallgatni. Például kegyeleti okokból.

Ami a hivatalt illeti: én a pozíciómba lépést követően kijelentettem, hogy a várost a hivatal segítségével kívánom irányítani. Tudomásul kellett venni, hogy jól működő apparátus nélkül nem lehet jól irányítani. 2006-ban mintegy 40 főtől kellett megválnunk, hiszen átszerveztük a hivatalt. Bátran jelentem ki: ez nem a hivatal lefejezése volt, a jegyző is hivatalában maradt, s az osztályvezetők között is minimális volt a csere. Én a vállalkozói szférából kerültem vissza a hivatali rendszerbe. Ott rugalmasabb, gyorsabb, pergőbb az élet. Itt a klasszikus értelemben vett bürokratikus szervezés szerint kell irányítani, s ez nem pejoratív, ellenkezőleg: igen fontos a jogszerűség, a határidők betartása stb. Én mindig is azt kértem a munkatársaimtól, hogy olyan mércét állítsanak, amilyet maguk is át tudnak ugrani. 

– Más kérdés a testület, hiszen annak felállása a lakosság akaratából történt. Várható volt már a ciklus kezdetén is, hogy lesznek konfliktusok. 

– Ez nem olyan, mint a termelésben, pl. a futószalag melletti munka. Ott ugyanis a munkafolyamat szabályozott, az emberi tényezőnek alig van jelentősége. Az önkormányzat működésében viszont az emberi és – esetenként a politikai – tényezők döntő befolyásoló tényezők is lehetnek, melyeket kezelni tudni kell olyan szinten, hogy emellett a város fejlődése érdekében kitűzött célok érvényesüljenek. Ennek szép példája az Aréna szavazása. A jelenlévő 22-ből a név szerinti szavazáson 22-en mondtak igent a megépítésére.

– Több támadás is érte alpolgármestere, Czaun János miatt. Mennyire jogosak ezek ön szerint? Gondolok itt a gépkocsi-használatra.

– Nézze, ennek volt egy szabályozott rendje, amit bizony nem nagyon tartottak be másutt sem. Az alpolgármester úr átvette ezt a rendezetlenséget. Ráadásul úgy került be a testületbe, hogy nem volt közigazgatási előélete, nem látta ennek a gondatlanságnak a veszélyeit. Sajnálatos, hogy így történt, s remélem, mindenki levonta belőle a következtetést, de úgy ítélem meg, hogy a helyettesem nem követett el olyan nagy hibát, ami miatt méltatlanná vált volna a feladatának az elvégzésére.

– Alig vagyunk túl az EP-választásokon. Miképp értékeli?

– Örülök, hogy Veszprém választásra jogosult lakosságának 42%-a elment voksolni. Ebben megjelenik a saját ügyünk iránti felelősség is. Veszprémnek ez presztízskérdése is, hiszen egy kultúrájában magas szinten álló település a mienk.

– Ennek érdekében azért letett valamit az asztalra: Radnóti-díjat kapott!

– Köszönöm, hogy megemlíti. Igen, tettem: ilyen volt az emlékezetes szegedi vereség utáni felhívásom a lakossághoz, de a Cozma-tragédia utáni kérésem is, hiszen könnyen előfordulhatott volna ennek kapcsán egy nagyon negatív város-megítélés még határainkon túl is. Veszprém lakossága azonban éretten, intelligensen reagált. Én csak azt kértem, mindenki tegye a dolgát. A veszprémiek ezt megértették. Köszönet érte mindenkinek.

– Mennyire képes polgármesterként és képviselőként napi kapcsolatot tartani választóival?

– Nem szakadt meg a lakosság és a polgármester közötti kommunikáció. Ahova hívnak, elmegyek. Sokszor keresnek mostanság is egy-egy ügyben keresztnevemen. Ez mindent elmond nekem. 

– Rövidesen a pihenés időszaka következik. Hol nyaral majd Veszprém polgármestere? 

– Valahol ki kell engedni a gőzt, ezért idén is a hegyekben szeretnék a családommal eltölteni egy kis időt. Ám a polgármester ott is polgármester marad: telefonon ott is elérhető leszek rendkívüli esetben.  (Vehír – kép: y)

Milliárdos fejlesztések valósulhatnak meg ebben az évben

(2009. 03. 13.) A megtakarítások mellett a beruházások támogatása jellemzi Veszprém Megyei Jogú Város idei költségvetését. Közel egymilliárd forintot szán pályázati önrészre idén az önkormányzat, így jónéhány jelentős beruházás lesz 2009-ben is Veszprémben.

> Debreczenyi János polgármestertől megtudtuk, a mintegy 29 milliárd forintos idei büdzsé két talán legjelentősebb eleme a szennyvízkezelési projekt befejezése és a hulladékkezelési rendszer megvalósítása. Hozzátette, például a két nagy fejlesztés, a Kertek és kolostorok a veszprémi vár tövében projekt és a Dózsa iskola rekonstrukciója mellett a lakosság joggal várja el, hogy a saját környezetében minden rendben legyen. Ezt szolgálja többek között a szabadságpusztai útépítések újabb üteme, valamint a kisebb-nagyobb útfelújítások. Utóbbiak támogatására idén is pályázni szeretne az önkormányzat – tavaly például százmillió forintot költöttek ilyen fejlesztések önrészére és összesen idén is ennyit szánnak rá. Másfajta beruházások szintén elképzelhetetlenek ma már pályázati segítség nélkül.

Önrészre megközelítőleg egymilliárd forintot különítettek el, melyet már nyertes pályázatok megvalósítására költenek el. Ezek közé tartozik többek között a Dózsa iskola 434 millió forintos felújítása és a viadukt rekonstrukciója is. Utóbbi kapcsán ugyan még csak valószínűsíthető, hogy lesz pályázati forrás, melynek sikeressége esetén 450 milliót költenének a beruházásra, összekapcsolva más útfejlesztéssel. A 200 milliós önrész segítségével pedig az útrekonstrukciót is végeznének. Akkor sem marad el azonban a felújítás, ha nem lesz támogatási lehetőség, ugyanis 180 millió forint rendelkezésre áll az útfejlesztés nélküli rekonstrukcióra – fogalmazott a polgármester.

Az önkormányzati tulajdonú Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. beruházásai kapcsán szólt arról, a Március 15. utcába tervezett stranddal idén biztosan nem foglalkoznak, de az egységes ügyfélszolgálat létrehozását nem akarják elhalasztani. Egyrészt a lakossági igény is nagy rá, másrészt pedig a majdani bérlők részéről szintén jelentős az érdeklődés. A kultúra és a sport nem vesztese a költségvetésnek – fogalmazott. Mint mondta, a rendezvényekre idén többet is költenek, mint tavaly, hiszen jelentős összeget szánnak például az ezeréves megye megünneplésére és gazdagabb programmal várja majd az érdeklődőket a Gizella-napok is.

Az önkormányzat 6,7 milliárdos hitelállománya Debreczenyi János szerint ugyan nem csekély, de úgy vélte, emiatt nem kell aggódni, hiszen még mindig kevesebb, mint a hasonló nagyságú városoké, másrészt a fejlesztések önrészét is zömével hitelbõl fedezik.

A költségvetés bevételi oldalának jelentős tétele a közgazdasági iskola egykori, várbeli épületének értékesítése. Az eladást azonban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal csak akkor engedi, ha az a mellette lévő, megyei tulajdonú ingatlannal együtt történik. A polgármester elmondta, az ügyben már egyeztettek és a közös értékesítés mellett döntöttek. A pályázatot még nem írták ki, de több lehetőséget is tartalmaz majd, az adásvétel mellett például lesz mód forgalomképes ingatlan beszámítására is. Hozzátette, az épület iránt továbbra is érdeklődik az ügyészség.

Debreczenyi Jánostól megtudtuk, az intézmények működési költségeinek tízszázalékos csökkentésével 800 millió forintot tudnak ebben az évben spórolni. A lépésről egyeztettek a vezetőkkel, akik tudomásul vették a döntést. Kiemelte, mindenkinek figyelni kell például a villanyra, telefonhasználatra, mert ezekből az összegekből százmilliók jönnek össze. A spórolás természetesen érinti a polgármesteri hivatalt is, a megszorítások mellett az itt dolgozók plusz juttatást nem kapnak, és a polgármester, illetve két helyettese sem kap jutalmat. Hangsúlyozta továbbá, hogy az önkormányzati tulajdonú cégekkel szemben a spórolás mindig is elvárás volt, de a jelenlegi gazdasági helyzet miatt hamarosan összehívja a társaságok igazgatóságait és felügyelő bizottságait és a tiszteletdíjak mérséklésére tesz javaslatot nekik. (Veszprémi 7 Nap)

Debreczenyi János: 
                     a bűnnek nincs, a bűnözőnek van bőrszíne

(2009. 02. 10.) Veszprém polgármestere, Debreczenyi János szerint a kézilabdázók tragédiája nagyban hasonlít az olaszliszkai lincselésre: mindkét bűncselekményt magyar állampolgárok követték el és mindkét esetben önbíráskodás történt. Debreczenyi szerint Draskovicsnak nincs igaza: a bűnnek nincs, de a bűnözőnek van bőrszíne. A polgármester először leül tárgyalni a szórakozóhelyek tulajdonosaival és közös cselekvési tervet készít Veszprém nyugalma érdekében.

- Tegnap felszólalt a megemlékező ünnepségen és az olaszliszkai tragédiát is említette. Miért? Ez volt az első reakciója?

- Debreczenyi János: Az első érzésem az elkeseredettség volt. A tömegben többen cigánybűnözést ordítottak, ezért le kellett csillapítanom az ellenségeskedő hangokat.

- Esetleg az elkövetők bőrszínére gondolt?!

- Ha jól figyelt, kivehette a szavaimból, hogy magyar állampolgárok követték el a gyilkosságot. A törvények mindenkire vonatkoznak. Legyenek azok magyarok vagy cigányok, erről beszéltem.

- Az olaszliszkai párhuzam mégis sokatmondó. Ott is cigányok voltak az elkövetők. Ön szerint mennyire ismertek az elkövetők?

- Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme! Először lefolytatják az illetékes szervek a vizsgálatokat, véget ér a nyomozati szakasz, majd a vádemelés után név szerint megtudjuk, kik követték el a bűncselekményt. Akkor leszünk okosabbak, amikor minden részletet tudunk.

- Magyarországon létezik cigánybűnözés?

- Nem! Magyarországon több embercsoport él és több embercsoport követ el bűncselekményt. Egyáltalán nem értek egyet Draskovics Tiborral: a bűnnek nincs, de a bűnözőnek van bőrszíne. Magyarországon élnek fehér bőrűek, feketék, sárgák, a mulattokat csak azért nem hangsúlyozom, mert kevesen vannak. Az igazság felderítéséhez szükség van az elkövető bőrszínére. Az embernek van testsúlya, magassága, kora, neme és bőrszíne.

- És akkor mi lesz az adatvédelemmel?!

- Ennek mi köze az adatvédelemhez? Ha valami tragédia történne a családjában, amit nagyon nem kívánok, gondolom, akarná tudni, hogy ki volt az elkövető... Ebben egészen biztos vagyok.

- Egyetért Draskoviccsal, hogy az aktívabb rendőri jelenléttel megelőzhető a veszprémihez hasonló tragédia?

- A rendőri jelenlét mindenképpen indokolt. Azonban én a prevencióra helyezem a hangsúlyt. Nem tervezek rendeletet kiadni, de létfontosságú, hogy biztonsági szakértőkkel, a szórakozóhelyek tulajdonosaival tudjunk együtt tárgyalni. Kívánatosnak tartom, hogy a szórakozóhelyek biztonsági emberei először a rendőrség ügyeletes tisztjét értesítsék telefonon, ha bármilyen baj történik ...

- Mi várható ezek után Veszprémben?

- Nyugalom.
                                                                                             (stop.hu)

’A bűnösök elsősorban magyarok' 
                           Beszélgetés Debreczenyi Jánossal, Veszprém polgármesterével

(2009. 02. 09.) Vasárnap este a Veszprém Arénánál a Marian Cozma emlékére tartott fáklyás összejövetelen Debreczenyi János, a város fideszes polgármestere azt mondta: nem számít, hogy milyen kisebbséghez tartoznak a véres bűntett elkövetői, mert a bűnösök is elsősorban magyarok. A demonstrálók kifütyülték. Beszélgetésre kértük Debreczenyi Jánost.

– Nem számolt azzal, hogy a kijelentése nem fog tetszeni a több ezres tömegnek?

– Dehogynem. Tisztában voltam vele, hogy nagy felzúdulás lesz.

– Akkor miért mondta azt, hogy a galád bűntett elkövetői elsősorban magyarok, és nem az számít, hogy milyen kisebbséghez tartozónak vallják magukat?

– Mert így gondolom. És azért sem mondhattam mást, mert a város polgármestereként az volt a dolgom, hogy ne ellentéteket szítsak, hanem mindenkit nyugalomra intsek.

– De hiszen pont az ön szavait követte óriási felháborodás.

–Tudatosan vállaltam magamra a villámhárító szerepét. A mély döbbenetből fakadó feszültségeket minél előbb le kellett vezetni. Inkább ellenem irányuljon a verbális erőszak, a fütty meg a pfujolás, mint hogy a jogos sérelmük miatt feldühödött emberek esetleg ártatlanokon álljanak bosszút. Meg akartam akadályozni, hogy a jórészt fiatalokból álló tömeg felindultságában maga próbáljon igazságot szolgáltatni. Másrészt biztos vagyok benne, hogy a hatóságok elkapják a szörnyű bűntett elkövetőit, a bíróság pedig szigorúan megbünteti a vétkeseket. Egyébként figyelemre méltónak találom, hogy a beszédem alatt ugyan a tömeg kifütyült, de utána egyenként beszélgetve a demonstráció résztvevőivel, szemtől szemben senki sem kritizált a mondandómért.

– Gondolja, hogy veszprémi bűntett nyomán felhorgadt romagyűlöletet pusztán szavakkal meg lehet fékezni?

– Csak azzal lehet. Csak értelmes mondatokkal. Hívő ember vagyok, politikusként meg talán egy kicsit idealista. Valóban hiszek abban, hogy az egyre fogyó magyarságot csak összefogással lehet megmenteni. Akármilyen kisebbséghez tartozónak vallja magát valaki, külön utakon járva bukásra van ítélve. Mindenkinek össze kell kapaszkodnia. Aki egy tömeg előtt a bőrszínt emlegeti, az a különbségekre hívja fel a figyelmet, miközben a magyar mivoltunk az egyetlen, ami mindannyiunkat összeköt.

– Nem tartja tehát politikusi erénynek, ha valaki azt mondja a tömeg előtt, amit az hallani akar?

– Számomra ez nem erény. Szeretem, ha évek múltán úgy szembesíthetnek az általam korábban mondottakkal, hogy nincs rajta mit szégyellnem.

– Vasárnap különös atmoszférájú meccset játszik majd az MKB-Veszprém. Nem fél attól, hogy rasszista megnyilvánulások kísérik majd a sporteseményt?

– Csak bízni tudok benne, hogy a nézők kizárólag a szurkolással törődnek majd. Csak úgy adózhatunk méltósággal Marian Cozma emlékének. 
                                                                                             (NOL – Cseri Péter)

Veszprém vonzza leginkább a tőkét

(2008. 11. 07.) Veszprém az ország „legtőkevonzóbb” városa, ezt állapította meg a Világgazdaság című lap elemzése, mely a 2004 és 2007 közötti időszakban vizsgálta meg a megyeszékhelyeket, abból szempontból, hogy mennyi is milyen jellegű beruházás telepedett meg ott, s miként gazdálkodtak az érkezett tőkével.

Az elemzésről egészen addig nem tudtunk, míg fel nem hívott a lap egyik szerkesztője, hogy ezt közölje. Az eredmény pedig több mint megtisztelő – mondta Debreczenyi János a sajtótájékoztatóján. A polgármester egyértelműen elismerte az elődök munkáját is, hiszen a vizsgált négy évből 3 még az előző ciklusra esik. Ez az első helyezés elismeri a hivatal munkáját, a jogalkotásunkat és gazdaságunkat is, hiszen arról árulkodik, hogy jól gazdálkodtunk a hozzánk érkező befektetői tőkével és annak jelentősen és gyorsan érezhető a hatása. Debreczenyi János külön kiemelte az egyetem szerepét, hiszen a Pannon Egyetem tudomány és a kutatás terén végzett munkája a megtartóerő. Nekik köszönhető, hogy Székesfehérvár társpólusa lettünk, hogy kapcsolatrendszerükkel is idevonzzák a beruházókat és jelenleg is olyan fejlesztéseket folytatnak, mely távlati lehetőségeket nyit. A polgármester visszaemlékezett a 80-as évekre, amikor sorra zártak be a gyárak, de egyben megjelentek azok az üzemek, a cserépgyár, az elektrotechnikai gyárak, amelyek ebből a helyzetből a kivezető utat jelentették. Ennek kapcsán a város első embere arról is beszámolt, hogy a Balluff Elektronikánál járt üzemlátogatáson, ahol kiderült, ott hamarosan újabb 100 embernek tudnak majd munkát adni.

Veszprém egyetemváros, mely a mindennapokban is érzékelhető – fogalmazott Prof. Kristóf János, a Pannon Egyetem rektor-helyettese. Mint mondta, az egyetem egy regionális tudásközpont, ahol kutatásokat, fejlesztéseket végeznek és tudást tovább is adják. A megtermelt tudást eladható termékké tenni, ez a cél – mondta a professzor. A 80-as évek az egyetem életében is nyomot hagytak, hiszen akkor ott is profilt kellett váltani. Eltűnt a klasszikus vegyipar, így új képzési rendszer kellett. Ma a Pannon Egyetem az ország 70 felsőoktatási intézménye közül a tizenkettedik. Az intézményben és a körül folyó munkákról, projektekről Kristóf János elmondta, hogy jelenleg egy regionális transzferrendszer kiépítésén, valamint a TIOP projekten dolgoznak. A gyermekkorház épületében, melyet a közelmúltban kapott meg az egyetem, egy innovációs központot hoznak létre. Ezekhez az eredményekhez szükséges a várossal való jól működő és szoros kapcsolat, melyről elmondható, hogy Veszprém esetében példaértékű. (Vehír)

Debreczenyi János: Mélyponton vagyunk!

(2008. 10. 17.) Hivatali idejének felénél tart a 2006 ôszén négy esztendôre megválasztott önkormányzat. Ebbôl az alkalomból kértük számvetés készítésére > Debreczenyi János polgármestert.

– Politikában járatlanok is tapasztalják, hogy közel sincs minden rendben Magyarországon. Véleménye szerint mi jellemzi jelenleg közéletünket – pénzügyileg és erkölcsileg?

– Mélyponton vagyunk! A vegetáció szintjére jutott a magyar gazdaság, ennek hatása alól nem tudják kivonni magukat az önkormányzatok. Veszprémet is elérte a súlyos recesszió, ami kedvezôtlenül érinti már az idei költségvetést is. Iparûzési adóbevételbôl a tervezettnél több mint százmillióval kevesebb folyik be a kasszába. Szakértôkkel dolgozunk a helyzet megoldásán, mert bármi történjen, nekünk biztosítani kell a város mûködôképességét.

Morálisan is mélyponton van a magyar közélet. A politikusoknak – tisztelet a kivételeknek – nem szabadna így viselkedni, az alapvetô normákhoz minden körülmények között igazodni kellene. Kötelességgel jár a választók által helyi vagy országos szinten megkapott bizalom. Minél magasabb tisztséget tölt be valaki, annál inkább, mert ténykedésének erkölcsformáló vagy erkölcsbomlasztó hatása van.

A Veszprémi 7 Nap interjúja teljes terjedelemben (pdf fájl) letölthető itt >>

Debreczenyi: Másképp gondolja az ügyek megvitatását

(2008. 10. 14.) Éppen két év telt el azóta, hogy Debreczenyi János helycserés támadást indított és legyőzte az önkormányzati választáson a Veszprémet akkor 16 éve irányító Dióssy Lászlót. A polgármester azóta szakállat növesztett, de nem várja meg míg jobban megőszül, még legfeljebb egy választáson indul a polgármesteri tisztségért, de azon mindenképpen megméretteti magát.

Azt mondja, hogy a pénzügyi válság Veszprémben is komoly gondokat okozhat, az már most biztos, hogy jövőre adóemelésekkel kell számolniuk a veszprémieknek.

- Az imént éppen egy igazgatósági ülésen való részvételéről egyeztetett, mert mindenképpen ott szeretne lenni. Valami baj van?

- Legfeljebb megoldandó feladat van. Amúgy is az a legizgalmasabb, amit az emberek nem látnak, ez pedig az, hogy vajon teljesülnek-e a városnak a bevételei?

- Teljesülnek?

- Bizony komoly gondjaink vannak  - és most nem a központi megszorításról beszélek -, mert aggasztó előrejelzéseket látok az adóbevételek teljesülésével kapcsolatban. Nem lehetett előre számolni azzal, hogy a gazdasági hanyatlás milyen mértéket ér el, miként fog begyűrűzni Veszprémbe. És bizony elért bennünket is. Megszűnt egy cég - a Balda, több mint 100 munkahellyel - ahonnan több mint 200 millió forint adóbevétele származott a városnak. Ezzel pedig most nem számolhatunk.

- Hogyan érhető el, hogy az adóbevételek, amennyire csak lehet mégis teljesüljenek, hogy a város ezt az időszakot túlélje?

- Megnézzük, hogy miként lehet aktivizálni az adófizetőket. De hozzá kell tennem, hogy nem rossz Veszprémben az adófizetői morál.

- Mennyivel kevesebb az adóbevétel, mint amennyit terveztek?

- Más cég is rosszabbul teljesít. 10 milliós nagyságrendekkel csökkent a forgalmuk. De nem számolunk azzal, hogy további romlás lesz tapasztalható.

- De most minden arról szól, hogy...

- Azért nem számolunk, mert látjuk a gyáraink tevékenységi körét, bízunk az itteni igazgatókban, világszínvonalú termékeket állítanak elő és sokkal olcsóbban, mint Nyugat-Európában.

- De tőlünk keletebbre még olcsóbb.

- Igen de nincs meg az az szakértői gárda, nincs meg az a szürkeállomány, ami itt megvan, részben az egyetemnek köszönhetően, Ráadásul fejlesztenek, sok esetben már nem csak az előállítás, hanem a tervezés is itt folyik. Ez jelenthet itt biztonságot.

- Nem az tűnik a legegyszerűbb megoldásnak, amit a Fidesz szokott említeni, hogy csökkentsék az adókat, helyben persze a helyi adókat?

- Nem ilyen egyszerű. A helyi adókat azért nem lehet csökkenteni, mert a lakosság joggal várja el, hogy egy megszokott ellátottságból ne lépjen vissza egy önkormányzat. Csak a közvilágításért évente 140 millió forintot fizetünk ki Veszprémben. Nagyjából ugyanennyi kommunális adó folyik be, mondjuk azt, hogy ezt felére csökkentjük? Csakhogy akkor csak minden páros napon lesz közvilágítás a városban. Nagyon goromba példa, de erről szól a történet. Az ellenzék támadott minket a vízdíj 30 forintos emelése miatt. Ennek fejében viszont javul a szolgáltatás, kicseréljük a vezetékeket, hogy legkisebb legyen a meghibásodás veszélye. Ha megindokoljuk, hogy miért is kell többet fizetni, akkor a lakosság tudomásul veszi és úgy tűnik megértették az emelés okait.

- Jövő évi költségvetés? Mivel számolnak? Várható, hogy adóemelésre lesz szükség?

- Nagyon nem szeretnék előre szaladni, mert a költségvetés készítésének még nagyon az elején vagyunk, de minden jel arra utal, hogy egy kismértékű adóemelésre szükség lesz a városban, ez sajnos feltétlen szükséges.

- Milyen adó esetében?

- Több adónem esetében is. Az emeléskor azonban emberiességi tényezőket is figyelembe fogunk venni. Nyilván más szabályozás vonatkozik a nyugdíjasokra és más azokra, akik lxuskörülmények között élnek.

- Meglehetősen éles politikai viták vannak a képviselőtestületen belül, sokkal nagyobbak, mint korábban. Ezt mivel magyarázza?

- A vita nem csak Veszprémben vált jellemzővé, hanem országos szinten is. Nem örülök neki, hogy ilyen módon feszülnek egymásnak az indulatok. Másképp gondolom a politikai ügyek megvitatását. Itt helyben arra törekszem, hogy megszűnjön a gyűlölködés.

- De ez nem igazán sikerül, sőt.

- Ha valaki vitázni akar, ahhoz kell egy másik fél is. Szerintem túl sok a pártok által delegált politikus, azok, akik a listáról kerülnek a testületbe és kevesebb a lakosság által delegált politikus, akiket közvetlenül választanak be. Sokkal kevesebb képviselőre lenne szükség. Kisseb országgyűlés, kisebb helyi testület, és kevesebb önkormányzat hatékonyabb feladatot tudna végezni. Most azonban gyakoriak a politikai viták, ráadásul sokba is kerül mindennek a fenntartása.

- Mintha most éppen a Fidesz véleményével is vitázna, hiszen pl. az önkormányzati rendszer átalakítása - ha csak részben is - de miattuk bukott meg, mert a kormánypárti terveket elutasították.

- Nem vitatkozom a Fidesszel, de van egy diplomám államigazgatási jogból , dolgoztam a közigazgatásban, ezért talán van rálátásom arra, hogy milyen a hatékony és takarékos működés. Nem egyeztettem erről a kérdésről senkivel, a saját véleményemet mondom.

- Szóbeszédek szerint azonban - és bocsánat, hogy szóbeszédekre hivatkozom - nem felhőtlen a viszony a polgármester és a Fidesz néhány politikusa között.

- Én ezt nem így gondolom. Ugyanakkor egy polgármesternek konkrét elképzelése kell, hogy legyen a város fejlődéséről. Én a várost a hivatalon keresztül kívánom vezetni - már a két évvel ezelőtti alakuló ülésen is ezt mondtam. A másik megoldás a pártháttérrel történő vezetés. Ez nem azt jelenti, hogy nem egyeztetem le a stratégiai kérdéseket, de az elképzeléseimet a helyi szakemberekkel, tanácsadóimmal együtt érlelem ki.

- De vannak feszültségek nézetkülönbségek Fideszes politikusokkal?

- Nem. Ha mi ketten nem értünk valamivel egyet, akkor haragszunk egymásra? Akkor az kell, hogy ne köszönjünk egymásnak, csak azért mert valamit másképp ítélünk meg? Meggyőzhető vagyok, de remélem, hogy a másik fél is nyitott.

- Változtak a személyes kapcsolatai barátaihoz, politikus társaihoz? Ugyanazokra számíthat, akikre korábban?

- Nem változott és remélem, hogy ők is ezt mondják.

- Úgy tűnik, hogy elődje tapasztalataira azonban nem számít. Dióssy László most a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára, elképzeléseik megvalósításában nem tudna segíteni?

- Legfontosabb témánk azon a területen, ahol ő mozog, az a hulladékgazdálkodás. Ennek felelőse az önkormányzaton belül Czaun János alpolgármester, aki konzultált vele és egyeztetnek.

- Az nem lenne természetes dolog, hogy egy város polgármestere elődjével időnként találkozik, egyeztet?

- Én nem kívánok vele találkozni, viszont nyitva van az ajtóm, ő is bejelentkezhetett volna, soron kívül fogadtam volna.

- Jól látom, hogy most kizökkentettem a nyugalmából?

- Nem tartom helyénvalónak a kérdés felvetését. Mindig kettőn áll a vásár.

- Néhány városi téma. Strand építésére készülnek. A környéken lakók egy része ezt határozottan elutasítja. Hogyan próbálják őket meggyőzni?

- A környéken 23 ezer ember él, de nem 23 ezer ellenzi, hanem a terület mellett élő házakból ellenzik. Nem tudjuk hogy hányan. Persze nem mindenkit lehet meggyőzni, mert nem érdekli más csak a saját véleménye.

- Nem lett volna szerencsésebb egy másik területet választani? Az Aréna melletti területet említik példaként többen.

- Persze lehetett volna, ha az a más helyszín a mi tulajdonunk lenne, hogyha más helyszínen meg lenne az az infrastruktúra amire rá lehet kapcsolódni. Itt a közelben van a fűtőmű, mellette van az uszoda, illetve nem kell annyi parkolót építeni. A mostani helyen a fejlesztés körülbelül 400 millió forintba kerül, míg más helyszínen milliárdokra lett volna szükség. Így - a mostani terveink szerint - olyan jegyárat tudunk majd kialakítani, hogy élni is tudjanak az emberek a lehetőséggel.

- Lehet ebből a kérdésből népszavazás?

- Nem. Ebben a kérdésben mi döntöttünk, tudom, hogy megfellebbezték, majd eldöntik az illetékes hatóságok, hogy ezzel ilyen módon lehet-e élni. Mi ezt tovább fogjuk vinni, mert szilárd meggyőződésem, hogy nem kárára lenne ez az infrastruktúra annak a városrésznek, hanem a javára. Amikor huszonévesként építkezéseken ott dolgoztam, akkor még arrafelé kukoricaföld volt. Én már akkor megkérdeztem, hogy itt miért nincs semmi?

- Apropó építkezések, nem hiányoznak azok a munkák, az építőipar, a meszes gödör?

- Ha csak lehet mindig megnézem, hogy mi történik, hol tartanak az ilyen jellegű munkák a városban.

- Előre bejelentkezés nélkül, álruhában? Az új szakáll úgyis álcázza…

- Nem szoktam ilyenkor előre bejelentkezni, és nem is hivatali kocsival szoktam ilyenkor odanézni.

- Ha már a hivatali autónál tartunk. Részben arról szólt a nagy politikai vihart kavart levélügy is. Nem kommentálta az ügyet. Miért nem csap a lovak közé?

- Most sem szeretnék ezzel foglalkozni. Az érintettek szűrjék le ebből a tanulságot.

- Önnek mi a tanulság?

- Az, hogy van a háttérben egy ember, aki tehet arról, hogy ez a levél megszületett, de nem jelent meg a nyilvánosság előtt, hogy ő hibásnak érzi-e magát.

- De azt sem vizsgálta, hogy a levélben megfogalmazottak igazak-e vagy sem?

- Nem kívánok ezzel foglalkozni, mert ez nem rám tartozik, hanem a rendőrségre és az ügyészségre. Én majd megkapom a hivatalos értesítést és ha valaki hibát követett el, annak nyilván lesz következménye.

- Másik ügy ami nagy vitát okoz mostanában, bár nem is annyira Veszprémben, de a Balaton parton mindenképpen, az a szentkirályszabadjai reptér. Hogyan lehet ezt elfogadtatni, azokkal, akik most elutasítják?

- Abban állapodtunk meg a szentkirályszabadjai polgármesterrel, hogy nélküle nem nyilatkozom. Három héten belül meghívom egy konzultációra az érintett települések polgármestereit és a reptéri beruházót, hogy egyeztessünk. Azt mindenesetre furcsállom, hogy több éve szó van a repülőtér hasznosításáról, de az ellenzők csak most kerültek elő, amikor már egy kész rendezési terv anyagát tárgyalta a két önkormányzat.

- Ha meghiúsul a terv annak milyen következménye lehet?

- A kincstártól repülőtér hasznosítására kaptuk vissza a területet, ennek meg kell tudni felelnünk. Ha mégis meghiúsulna, akkor emiatt a várost közvetlen anyagi veszteségek nem érnék, eddig nekünk nem került ez pénzbe. Azt azonban elmondhatom, hogy a terület iránt sok az érdeklődő, arra az esetre, ha újra visszakerülne hozzánk.

- Ugyan csak a ciklus félidejében vagyunk, de egy választási ígéretét had kérjem számon. Mostanáig nem lett ingyenes a parkolás, pedig a kampányban erről is beszélt.

- Akkor amikor a szórólapomon felsoroltam, hogy mit akar a város, akkor fel volt sorolva az is, hogy ingyenes parkolást akarnak a veszprémiek. Én úgy gondoltam, hogy el is lehet mozdulni ebbe az irányba, de be kell látnom, hogy nem lehet. Biztos, hogy nem sikerül ezt megvalósítani, azért sem, mert ha ingyenes lenne a parkolás, akkor senki nem építene a városban parkolóházat, márpedig kell, hogy épüljenek. De részeredményt értünk el, hiszen 5000 forintig a veszprémiek ingyen parkolhatnak, de meglepő, hogy alig ezer autós élt ezzel a lehetőséggel.

- Kevésbé volt tájékozott vagy elhamarkodott ígéretet tett az ingyenes parkolással?

- Nem tettem ígéretet, a szórólapomon az szerepelt, hogy: mit szeretnének a veszprémiek…. Ennek az elvárásnak nem tudok megfelelni.

- Pedig 2014-ig még megfelelhet, korábban azt nyilatkozta, hogy addig, de csak addig szívesen lenne polgármester. Továbbra is vállalkozna erre?

- Az a célom, hogy ezt a ciklust tisztességgel végigdolgozzam. Szeretném megmérettetni magam 2010-ben és ha megkapom a bizalmat a lakosságtól, akkor 2014-ig szeretném szolgálni a várost polgármesterként.

- Háttérben már vannak arról egyeztetések, hogy az Ön mögött lévő pártok is ezt akarják?

- Ettől még messze vagyunk, de az én szándékom határozott, 2010-ben mindenképpen el fogok indulni a tisztségért.

- Bárhogy is alakul a politikai támogatottsága?

- Ehhez nem fűzök hozzá semmit, én 2010-ben el fogok indulni.

                                                                           (Index Veszprém)

                                                                                                                A Veszprém Aréna

Veszprém: arányos fejlesztések

(2008. 08. 29) > Debreczenyi János, Veszprém polgármestere szerint fontos, hogy a várost arányosan fejlesszék. A turizmus szempontjából is kívánatos, hogy ne csak a belvárosi részeken legyen érdemes felfedező utakat tenni.

– Veszprémben sokféle érdeket kell összeegyeztetni. Hogyan lehetséges ez?

– Egyetlen városvezetés sem eshet a gigantománia bűnébe. Nem szabad bizonyos területeket túlfejleszteni, másokat meg figyelmen kívül hagyni. Szerintem, a város valamennyi polgárának azonos infrastruktúrához van joga. Akármit mondanék például Szabadságpusztán, ha az ott lakók azt tapasztalják, hogy megint elmarad az útépítés, hiteltelen leszek. Ha kevés a pénz, és csak részenként tudjuk teljesíteni, amit vállaltunk, azt meg lehet beszélni. Fórumok, beszélgetések kellenek, hogy szót válthassunk, lehetőleg az adott helyszíneken. Ha tudunk beszélgetni a kultúráról, közbiztonságról, a társadalmi közérzet más tényezőiről, mindenki jobban fogja érezni magát. Az esetleges döntést pedig vállalni kell. Az elmúlt hetekben zajlott például az Utcazene Fesztivál. Jó hírű rendezvény, én is láttam, mennyien voltak rá kíváncsiak, de mégis volt egy nehéz napunk. Első éjjel jött a panaszáradat, hogy a belvárosi lakók nem bírnak aludni. Ha mi a város pénzével támogatjuk a rendezvényt, úgy vélem, senki sem élheti meg büntetésként a fesztivált. Tehát megkerestem a szervezőket, és megtaláltuk a megoldást. A koncertek alatt és után is végigjártam a várost, azt sem szerettem volna ugyanis, ha valakiket jogtalan bírálat ér.

– Említette a város pénzét. Milyen a viszonyuk az ide települt vállalkozásokkal?

– Minden település a gazdaságból él. A korábbi foglalkozásom miatt előnyösebb helyzetben vagyok, hiszen a mostani cégvezetők közül sokakkal együtt dolgozhattam még a beruházási szakaszban. Úgy látjuk, hogy Veszprém jövőjét a tudásalapú gazdaság jelenti. Nagyon jó, hogy a gazdaság és az oktatás – a Pannon Egyetem révén – úgy épül egymásra, hogy mindenki tudja, mit várhat a másiktól. A kulcsszó az innováció, mint ahogyan a turizmusban is. A mi városunk sem állhat csupán a belvárosból. Kellenek a jó ötletek, és természetesen meg is kell azokat valósítani, hogy a helyi lakos és az akárhonnan érkező vendég is kíváncsi legyen az egész településre, akarja felfedezni! Igényes környezetet szeretnénk, mert a környezet és az ember állandó kölcsönhatásban van, az eredmény pedig pozitív kell, hogy legyen. Ha már tudjuk, mit várunk magunktól, akkor állíthatunk mércét másoknak. Itt térnék vissza az ipar ügyére. A munkahelyteremtésnél sem szabad túlzásokba esni. Fel kell mérni, a gazdaság számára melyik tevékenység jár még megfizethető munkabérrel úgy, hogy a munkavállaló képes megélni belőle. Ez az egyik szempont, a másik a szürkeállomány. Ahol nemcsak gyártás folyik, hanem termékfejlesztés is, onnan valószínűleg nem fog egyik napról a másikra odébbállni az üzem. Veszprémben ilyen szerencsés összefonódásokról beszélhetünk. A Balluff Elektronikai Kft, a Continental Teves az egyetemmel együttműködve fejleszt, használja az intézmény nyújtotta tudást, gyakorlóhelyet biztosít a kikerülő mérnököknek, és mivel sokakat alkalmaznak is közülük, látható, minden szempontból szerencsés az együttműködés. Más példát is hozhatunk. Azok a cégek, amelyek elsőként telepedtek meg a városban – a Bramac, a Lasselsberger – szintén fejlesztenek, nem csak másutt, hanem itt, Veszprémben is. Látogatóinknak meg szoktam mutatni a dolgozói parkolóikat. Csak meg kell nézni, milyen autók állnak ott! Látható, ezek a cégek és a dolgozóik elégedettek egymással.

– Ha már fejlesztésről, innovációról beszélünk, említhetjük a megyeszékhely új intézményét, a Veszprém Arénát.

– Húszéves álom volt, s egy év alatt felépült, ráadásul a tervezett költségkereten belül. Alkonyatkor is szép, de ha rásüt a nap, valóságos kristálypalotának látom, kívül-belül gyönyörű. Odajártam az építkezésre, és valósággal lubickoltam az érzésben, hogy nekem is jut még valami a szakmából! Bevallom, néha hiányzik a malterszag. Legalább ennyire fogok örülni, ha egy másik tervünket sikerül megvalósítanunk: fel kell újítani a Szent István Völgyhidat. Történelmi jelkép, ipari műemlék is, de sem régiós, sem kormányzati támogatást nem kaptunk a munkához.

– Ha nem is pótolja az előbbit, azért lesz Veszprémnek történelmi jellegű és támogatott programja.

– A „Kolostorok és kertek a veszprémi vár tövében” című kiemelt projekt másfél milliárd forint értékű, s egy sor történelmi helyszint tervezünk belőle felújítani, kiépíteni. Nem ez az egyetlen projektünk, amelyiknek az előkészítő szakaszában ötletbörzét rendeztünk, vagyis mindenkinek vártuk a véleményét. Remélem, látszik, hogy felnőttként, partnerként számítunk a veszprémiekre, és nem csak a választási időszakban. Magyarország a világ fejlettebb részéhez tartozik, viszonylag korán kialakult nálunk az államiság. Fel kell nőni a polgárainak is! Legyen számukra fontos a jelen és a jövő! Nekem a bizalom nagyon értékes, különösen a választásokkor kapott. Igyekszem is minden erőmmel megszolgálni, de most is azt mondom, hogy a választás felelőssége a polgároké. Legyen erejük leváltani azt, aki nem alkalmas a feladatára! (Magyar Hírlap – kép: y)

A tudásra és az idegenforgalomra épít a királynék városa 

(2008. 05. 06.) Úgy tűnik, az ország egyik legszebb városának tartott Veszprém egyre jobban kihasználja különleges adottságait. A Balatonra, a Bakonyra és a számtalan történelmi látnivalójára építve a turizmust, míg egyetemére és jó nevű cégeire alapozva a tudást és a kutatást helyezte előtérbe.

"Legfontosabb célunk, hogy az itt élők és az idelátogatók is egyre inkább úgy érezzék, a királynék városában jó élni, érdemes sokszor idejönni" - mondja a történelmi belváros főterére néző irodájában Debreczenyi János polgármester. A több mint ezeréves, ma 60 ezer lakosú Veszprémnek, mind a múltjából, mind pedig földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, kiválóak az adottságai, ám ezt ki is kell használni. A számos látnivaló és program viszont csak a közeli Balaton és a Bakony kínálta lehetőségekkel együtt, az ott élőkkel összefogva aknázható ki eredményesen.

Ezt követeli a turisztikai piacon kialakult egyre élesebb verseny is. A gazdasági növekedés motorja pedig az oktatás és az erre épülő kutatás, illetve termékfejlesztés. "Az elképzeléseket rendre egyeztetjük és összehangoljuk, többek között a Pólus programban ugyancsak részt vevő Székesfehérvárral. Hozzáteszem, a két város közötti együttműködés kiváló, annak ellenére, hogy itt ellenzéki, ott pedig kormánypárti többség van. Veszprém ugyan, bár pályázott, nem lesz Európa Kulturális Fővárosa 2010-ben, ám igyekszünk úgy dolgozni, s olyan programokat tető alá hozni, mintha nyertünk volna. Sikerre persze csak akkor van esély, ha az elmúlt időszakban megfogalmazott tervek és a már elkezdett fejlesztések nagy részéből valóság lesz, s a város valóban versenyképes alternatívát kínál a turisták és a befektetők számára is" - mondja a polgármester.

- Melyek a legfontosabb fejlesztési elképzelések?

- A város és az egész térség jövője szempontjából rendkívül fontos, hogy mielőbb elkezdődjön a 8-as út fejlesztése, bármilyen formában. Most azért harcolunk, hogy legalább Veszprém és Szentkirályszabadja között megvalósuljanak a tervezett beruházások. Erre az ottani repülőtér jövője szempontjából is nagy szükség lenne.

- Hol tart az ügy?

- Az egykori katonai légibázist megvásárló BudaWest Airport a közelmúltban elkészítette a több mint 400 hektáros repülőtér rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepcióját. Eszerint 2010 nyarától már 130-150 személyes gépek fogadására is alkalmas lesz az egész kelet-balatoni térséget kiszolgáló repülőtér. Mindemellett a programban technológiai és logisztikai központ, valamint szálloda, illetve különböző kereskedelmi és vendéglátó-ipari létesítmények építése is szerepel. Az önkormányzat, uniós források segítségével, folytatni szeretné a történelmi belváros rehabilitációját is. Ennek keretében többek között rendbe tennénk a szocializmus éveiben épült helyi "felhőkarcolót", amelyben egyébként jó néhány lakás is van. De a régi épületekben és ezek környékén is rengeteg még a tennivaló. Sürgős felújításra vár a Veszprém jelképének számító viadukt. A rekonstrukciót - amely közel 200 millió forintba kerül - az önkormányzat saját forrásból finanszírozza. Nagyon szeretnénk, ha az óvárosban lévő és immár eredeti funkciójában nem működő börtön egy újabb turistacsalogató látványosság, például börtönmúzeum lenne. Mindez azt jelenti, hogy egy sor területen csak akkor tudunk továbblépni, ha elképzeléseink megvalósítását uniós és központi források is segítik.

- Egy sor fontos beruházás viszont már az idén befejeződik, illetve elkezdődik.

- A nyár elejére elkészül az ország második legnagyobb multifunkciós rendezvényközpontja, amelyben valóban méltó helye lesz a különböző sportrendezvényeknek, a rangos kulturális eseményeknek, sőt a jövőben a régió legrangosabb kiállításainak és vásárainak is szeretnénk házigazdái lenni. Az év végére a városban gyakorlatilag teljes körű lesz a csatornázottság, s többévi huzavona után az is eldőlt, hogy hol és milyen formában épül meg a térség több mint 150 települését kiszolgáló hulladéklerakó.

- Veszprém gazdasági sikereit nagyrészt annak köszönheti, hogy az országban az elsők között sikerült megújítani az ipar szerkezetét, a város és a térség vállalatai a bérmunkáról és a tömegtermelésről áttértek a saját fejlesztésű termékek gyártására.

- Ehhez kellett az egyetem, amely immár a közép-dunántúli régió kulturális, oktatási és tudományos központja, s amely már hosszú évek óta nem elefántcsonttoronyként, hanem a szó legjobb értelmében szolgáltatóként működik. Az egész országból várja a fiatalokat. Legalább ilyen fontos, hogy tucatnyi, az elmúlt évek során Veszprémbe vagy környékére települt cég pedig munkahelyet, sőt az igazán jól képzettek számára kutatói, fejlesztői állásokat kínál. A lehetőséget az önkormányzat üres lakásokkal teszi még vonzóbbá.

- Sikerül-e - immár uniós keretek között - a kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokból profitálni?

- A sokasodó feladatok nem mindig teszik lehetővé, hogy minden meghívásnak eleget tegyek, de legutóbb a finnországi Rovaniemiben felvetettem, akkor tudnánk kiteljesíteni az együttműködést, ha az ezer tó országában is több hazai, például veszprémi üzemekben készült terméket lehetne kapni. Erre többek között kiváló lehetőséget kínál a faipar. A Balaton Bútorgyár is szívesen szállítana a skandináv piacra, ha erre lehetőséget kapna. Mindemellett szívesen látnánk több finn turistát, sőt befektetőt is a térségben. (Napi Gazdaság, 2008-04-30)

Támogatásra méltó Veszprém szellemisége 

A négyéves ciklus első teljes esztendejét tudhatja maga mögött a veszprémi polgárok által 2006 őszén megválasztott új önkormányzat. A városunkban tavaly történtekről > Debreczenyi János polgármester nyilatkozott lapunknak.

– Amikor a KDNP felkért, legyek a polgármesterjelöltjük, elhatároztam, győzelem esetén mindent megteszek annak érdekében, hogy alapvetően megváltozzon a város szellemisége. Hogy jó legyen itt élni, s hogy az adott szónak hitele legyen. Függetlenül attól, ki, milyen posztot tölt be, érezze, hogy dolga van Veszprémben, és erre az együttműködésre nyitott a város vezetése.

Azóta kaptam is pozitív visszajelzéseket, például a honvédség és a rendőrség is érzi, hogy fontos számunkra a munkájuk. 1994 óta vagyok tagja a képviselő-testületnek, és már az akkori „szűzbeszédemben” kiemeltem az érseki, valamint az egyetemi város rangjának megfelelő menedzselés fontosságát. Nos, megállapíthatom, hogy az érsekséggel és a Pannon Egyetemmel is kiváló az együttműködésünk, ugyanakkor jó a kapcsolatunk a református és zsidó egyházzal, de járt már nálam a Hit Gyülekezete is, és egy adott témában velük szintén korrekt együttműködést tudtunk kialakítani – kezdte Debreczenyi János.

Tovább a Veszprémi 7 Nap interjújához itt >>

Tisztelt Veszprémi Polgárok!

A 2008-as év beköszöntét várva, egyúttal a megpróbáltatásokkal teli 2007-es esztendőtől is búcsúztunk. Nehéz év volt ez az országnak és a város népének egyaránt. Amikor a társadalom problémáiról esik szó, jóformán mindenki csak a politikára, pártok és politikusok viselt dolgaira céloz, és bizonyára nem véletlenül. Ám, ha belegondolunk, a közéletnek szélesebb mezői és emberközeli vonatkozásai is léteznek.

Miért mondom mindezt? Azért, mert mint polgármester, benne élve a közélet sűrűjében, látva értékek ütközését  és érdekek szövevényes hálózatát, nap, mint nap tapasztalnom kell, hogy egyének, csoportok vagy tágabb közösségek kölcsönös súrlódásában hányszor, mennyiféle módon törnek felszínre szándékok és akaratok, ötletek és vágyak. Valódi szükségletek és önkényes igények, hogy érvényesülést vívjanak ki maguknak. És látnom kell azt is, hogy az érdekek harcában, a görcsös akarásban, de a folytonos mosoly mögött is akár, hogyan torzul, sérül és pusztul az emberarc, és lesz mind gyakrabban semmivé a vox humana, az emberi hang.

Vajon mire fel ez a lágy humanizmus, kérdezheti bárki. A meghitt családi ünnepek táján úgymond, kötelező szentimentalizmus vett erőt a polgármesteren? De nem erről van szó. Egy vezetőnek mindig tisztán kell látnia, legfeljebb nem talál rá azonnal alkalmat, hogy véleményét megfogalmazza. Mert aminek állampolgárként is, vezető tisztségviselőként is és városáért aggódó patriótaként is egyre inkább látom a hiányát társadalmunkban, az a szolidaritás. A szolidaritás, a polgári összetartás, a bizalom másokban, a másokért vállalt felelősség. Mindezt igen gyakran legyűri és elnyomja a részérdek, a részigazság, az önzés, a törtetés, a kíméletlenség vagy a közöny. A széthúzás, a disztrakció megmételyezi az ország társadalmát, megosztja a nemzetet. Viszályt kelt a munkahelyeken és akár a család körébe is befurakodhat.  Mindennek folyománya a társadalom teljes szétesése, ami felé vészesen sodródni látszunk. És ami a legsúlyosabb,  egy széthulló társadalom akár politikailag, akár üzleti célból nagyon könnyen uralható.

Mit tehetünk ebben a helyzetben? Mi lehet a feladata a felelősen gondolkodó demokratának, a cselekvő hazafinak, a városi polgároknak, akik, hiszem, messze többségben vagyunk. Mindenekelőtt legyünk bátrak jók lenni.  Legyen erőnk előbb saját magunk előtt, azután mások előtt is egyenes tartású embernek mutatkozni. Ne restelljünk őszintének lenni, ne féljünk kimondani véleményünket a kapzsiságról, az önzésről. Hallgassuk meg embertársunkat türelmesen. Fogjunk össze nemes célok érdekében magunkért, jobb jövőnkért, gyermekeink boldogulásáért. Ne hagyjuk, hogy a kalmárszellem, a szórakoztatóipar, könnyen megvezethető és egymás ellen is kijásztható , fogyasztási alanyokká tegyen bennünket. A szolidaritás humánus  együttélési modellt kínál. Tanúsítsunk több empátiát. Tanuljunk meg gondolkodni a másik ember fejével. Vetélytársainkban valóban társat és ne ellenséget lássunk. Legyen erőnk vállalni a másik ember iránti figyelmesség, az együttérzés, az együttgondolkodás, az együtt cselekvés gondolatát. Legyen merszünk a belátáshoz, az önkorlátozáshoz, adott esetben a lemondáshoz is, a távlatosabb célok elérése érdekében. Mutassunk bátran toleranciát. Ne indulatból és erőpozícióból tárgyaljunk, hanem az ész és a meggyőzés erejével érvelve. Fogadjuk el, hogy másoknak is lehet igaza. Lássunk tisztán, de nem csak a mások, vagy a külvilág hibáit vegyük észre, hanem elsősorban a magunkét. Vagyis törekedjünk  a reális önismeretre, melyben épp a közelálló szeretteink tarthatnak elénk igazmondó tükröt. És ha ki tudunk mondani, amikor kell három varázsszót: bocsánat, kérem, köszönöm, akkor biztosak lehetünk benne, hogy jó úton haladunk.

Karácsony múltán is még sok család asztalán ott van az adventi koszorú. Mit is jelképez a koszorú négy gyertyaszála? A hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt. Örökérvényű ez, akár csak a tízparancsolat. Igen, ezeket, az egymást feltételező és támogató eszméket kell vallanunk és szorgalmaznunk mind szűkebb, mind tágabb körünkben. Kimondva, jól hallhatóan, de nemcsak szóban hangoztatva, hanem tettekben is megvalósítva. Így válhat a közösségteremtő szolidaritás ereje révén az „alávetett tömeg” érző, gondolkodó, alkotó, emberarcú társadalommá. Mert ez létünk és hivatásunk a teremtés óta.

Tisztelt Polgártársaim! Úgy érzem, emelkedett pillanatokban ünnepi gondolatokat illik felemlíteni. Ám mindez nem valamiféle idejétmúlt, ósdi portéka, hanem hiszem, nagyon is hatékony eszköz az emberi jövendő építésében, és mindig az is marad. Egy olyan humánus, szebb emberi jövőév, amelyről bizony tudjuk, hogy  így egyben talán soha sem érkezik el. A mi életünkben legalábbis aligha. De amelyre törekednünk igaz emberi kötelességünk, és amelynek eljöveteléről, helyesebben megteremtéséről  mégsem mondhatunk le soha. Ezeknek az  érzelemkeltő és gondolatébresztő eszméknek a felidézésével kívánok Önöknek szép, új esztendőt.

> Debreczenyi János
polgármester

Javuljon az életünk minősége!  

Több településen – közöttük Veszprémben – esett meg tavaly, hogy 16 év után új polgármesternek szavaztak bizalmat a helyhatósági választásokon. A rendszerváltás kezdetétől négy cikluson át >Dióssy László irányította a királynék városát, akit a polgárok jóvoltából >Debreczenyi János váltott hivatalosan 2006. október 13-án, amikor megalakult az új, a rendszerváltás után először jobboldali többségű képviselőtestület.

– Nekünk nem csak akkor fontosak a veszprémiek, amikor a szavazatukat kérjük – mondja a polgármester az elmúlt egy éves
munkát értékelő interjúban.

Ezt az egy évet természetesen mindenki máshogy látja...

A polgármesterrel készített interjú és a frakcióvezetői vélemények(pdf fájl) letölthetők itt >>

Az önkormányzat február 22-én elfogadta Veszprém idei költség-vetését. De vajon milyen ez a pénzügyi terv, mely nem csak a város üzemeltetését hivatott biztosítani, de egyben a városvezetésre felhatalmazást kapott új többség stratégiai elképzeléseit is tükrözi? A büdzséről, a választás óta eltelt időszakról, és a tervekről Debreczenyi Já­nos polgármesterrel beszélgettünk.

– Polgármester úr, kérem, ne tekintse formális érdeklődésnek: hogy érzi magát? A napokban felröppent a hír, hogy kórházban kezelik.

– Valóban, a közelmúltban néhány napig a megyei kórház vendégszeretetét élveztem. Egy bakteriális fertőzés ért utol, aminek következtében nem tudtam enni, inni is alig, legyen-gültem, és ezért egy infúziókúrán estem át. Nem kívánom senkinek, de már túl vagyok rajta. 

A Veszprémi 7 Nap interjúja (1,6 MB pdf fájl) letölthető itt >>